Söpörjön mindenki a saját háza előtt, tartja a régi mondás. Kár, hogy a közlekedésügyi tárcánál valahogy nem ismerik ezt a szólást.
Olvasom, hogy újabb meggondolatlan „melléküggyel” próbálják elterelni a választópolgár figyelmét a valós gondok megoldásának hiányáról. Aktuális terelési ötletük az, hogy az önkormányzatokat kötelezzék majd a járdák téli kezelésére. Ez lenne az a korszakalkotó ötlet, amelynek talán párja sincs az EU-s országok között, hiszen csak egy-egy alpesi falut kell megnézni, hogy náluk hogy is megy ez.
Miniszter úrék szerint alkotmányellenes az az állapot (egyben hagyomány), hogy mindenki köteles rendben tartani a háza előtt a járdát, meg hát a zöldterületet is. Magyarán: elsöpörni a falevelet, ellapátolni a havat. Cégek előtt a cégek, saját épületei előtt az önkormányzat feladata ugyanez.
A régi mondás ugyanakkor nem csak szólásmondás volt, elsődleges jelentését is ismerjük. A régi paraszti világban megszólták azt, aki vasárnap reggel nem söpörte fel az udvart és az utcát a háza előtt. Akkoriban erre nem volt törvény, de létezett az egyszerű, íratlan erkölcsi kódex, amelynek a közösség minden tagja igyekezett megfelelni. Még ha Peter Kresák képviselő másképp gondolja is, aki azt próbálja elhitetni, hogy ezt az „alkotmányellenes” állapotot a szocializmusban találták ki. Mélységes tévedés, a szocializmus előtt is létezett „tiszta udvar, rendes ház”.
A vegyes koalíciós párt ráadásul az idős, elesett emberek iránti szolidaritással próbál operálni, pedig elég megnézni a valós állapotokat. A fővárosi vonzáskörzet új, állandó lakhellyel nem éppen ott rendelkező lakói bizony messziről kerülik az ilyen munkát, spontán módon lustaságból. Az idős lakók pedig úgy, ahogyan azt az íratlan tradíció is mondja, bizony rendet raknak a ház körül, hiszen ez az ő névjegyük is – törvény ide, törvény oda. Rengeteg példát tudnánk említeni, amikor egy-egy településre beköltözött családok nem jelentkeznek be állandó lakhelyre, de ők az elsők, akik „minden jogukért” kiáltanak. Az meg csak természetes, hogy az alapkötelességeiket nem ismerik. Vagyis: „alkotmányos jogon” nem fizetnek be a közös kasszába, de „alkotmányos jogaikkal élve” a szolgáltatást elvárják. Az ilyen jellegű elvet védi az a törvénymódosítási javaslat, amely most feszültséget okoz a Smer és a Híd között.
De ha már oly bőkezűen szórnák a feladatokat az önkormányzatoknak, miért nem jut eszükbe, hogy anyagiakat is biztosítsanak hozzá? Csak csendben jegyzem meg, hogy a közlekedésügyi feladatok elvégzésére az önkormányzatok bőkezű állami forrást kapnak. Községünk, Csallóközcsütörtök esetében ez a 2017-es évben 75,60 euró volt! (1750 fős településről beszélünk, ahol csak községi útból több mint 6 km van, járdából pedig vagy 13 km.)
Nem árt megjegyeznünk, hogy bizony akadnak tartalékok az állami utak téli kezelésében! De hát ezt minden utazó ember a saját szemével láthatja. Igaz, aki például az alpesi tájakon is autózik, nem is érti, miért nem lehet az állami utak ügyét úgy kezelni, ahogyan azt a szomszéd osztrákok tudják.
Summázva: értem én, hogy populistának tűnő ügyekkel kellene aládúcolni a párt csökkenő támogatottságát, csak hát nem illik sem az önkormányzatok, sem más kalapjával köszöngetni, ennél talán többet érne a már időben elkészült eredményeket felmutatni.
(A szerző az MKP OT elnöke)
