Aki február kilencedikén megjelent a komáromi Limes Galéria új kiállításának megnyitásán az egykori katonatemplomban, valószínűleg az eddigi bemutatók egyik legizgalmasabbján vett részt. Bartolómé Esteban Murillo kiemelkedő spanyol festőművész: Madonna Gyermekével című alkotásának szinte tökéletes másolatát láthattuk: a Szoptató Madonnának, illetve Cigány Madonnának is nevezett remekművet.
A négyszáz esztendeje született alkotó azonban nem a szent gyermek táplálását ábrázolja, hanem azt a pillanatot, amelyben anya és gyermeke – mintha a festő kérésének tenne eleget – a művész felé fordul, hogy megörökíthesse őket. Ha nem látnánk a ruha alól kibuggyanó emlőt, eszünkbe sem jutna, hogy ez a meghittség; az anya és gyermeke közti szent harmónia; ez az egymáshoz mélységesen ragaszkodó két lény éppen legintimebb együttlétük előtt, közben vagy után látható a festményen.
A festmény a felvidéki Murillo vándorkiállítás révén jutott el Komáromba, ahol február 18-ig látható, és Jókai városából valószínűleg „átruccan” Magyarországra. Mint Puss Sándortól, a tudós jezsuita szerzetestől hallhattuk, a mű eredeti példánya Rómában található. A másolat valószínűleg a tizenkilencedik században készült, és legfeljebb a szakemberek vehetnek észre rajta különbözőségeket. A kép Olaszországból kerülhetett Magyarországra; egyes feltételezések szerint Szinyei Merse Pál ajándékozta az eperjesi püspökségnek… Hogy most sokan láthatjuk, az a Kassán szolgáló Puss atya érdeme, aki az antikváriumokat járva felfigyelt rá, és bebizonyította, hogy az évtizedeken át botrányosnak minősített másolat nem erotikus hatást kelt, hanem az anya és gyermeke közötti mélységes szeretet megnyilvánulása sugárzik róla.
A tárlatnyitó remek szereplője volt Prokopp Mária, az egyik legkiválóbb magyar művészettörténész is, aki felvillantotta a mű keletkezésének idejét, az elsősorban Avilai Nagy Szent Teréz által vezetett vallási megújulás misztikáját; Avilai Szent Teréz az Isten és az ember mély, személyes kapcsolatának reális megélését helyezte a vallási élet középpontjába. Prokopp Mária felhívta a komáromiak figyelmét az évek óta képzőművészeti bemutatóhelyként működtetett, berendezésétől és díszeitől megfosztott volt katonatemplom kincseire, a vakolat alól kilátszó, rendkívül értékes freskók jelenlétére, és arra biztatta a hallgatóságot, hogy mozduljon meg, nyújtson be pályázatokat és küzdjön azért, hogy ez a hatalmas szakrális és művészi értéket képviselő építmény és épületbelső ismét régi fényében ragyoghasson.
Az előadások között Grassl Ferdinánd egy-egy Mária-énekkel járult hozzá a meghitt hangulat megteremtéséhez. Tapasztalhattuk, hogy egy ilyen kiváló művész, aki bármely opera tagja lehetne, milyen hatásosan tudja a szakralitást szolgálni.
Murillo festményétől jobbra és balra, afféle karéjt alkotva a kép körül, Gyarmati Mária Aya Madonnáit láthatjuk. A művész tavaly tért haza Németországból Magyarországra, és évek óta szenvedélye az Istenanya ábrázolása a legkülönbözőbb változatokban. Száznál is több munkája mai technikák felhasználásával készült, és nagy érdeklődést keltett a közönség körében.
A Murillo vándorkiállítás a Duna Mente Művészetéért Polgári Társulás és a Csemadok komáromi alapszervezete közös rendezésében jött létre. A Limes Galéria vezetője, Farkas Veronika művészettörténész úgy látja, hogy a tárlat hozzájárulhat a Mária tisztelet erősítéséhez, felhívhatja a figyelmet az anya és gyermeke: a legmélyebb emberi szeretet megélésének fontosságára mai vibráló korunkban. Megtudtuk tőle azt is, hogy az egyetemen egyik szeretett tanára éppen Prokopp Mária volt.
