A fenti mottóval emlékeztek a Palástról kitelepített magyarokra pénteken az Ipoly menti nagyközségben. A hagyományokat követve programsorozattal tisztelegtek a bő hét évtizeddel ezelőtt végbement sorscsapások előtt.
A Rákóczi Szövetség Palásti Szervezete délután elsősorban a palásti fiatalok számára szervezett programokat az Ivánka-kúriában. A gyermekek itt megtekinthették a hontalanság éveit és a kitelepítést bemutató fényképkiállítást. Kapuszník Csaba vezetésével történelmi vetélkedőben is részt vehettek. A verseny kérdéseinek nagy része a második világháborút követő korszakot ölelte fel. A délutáni foglalkozás tábortűz melletti sütögetéssel zárult a kúria hátsó udvarán. „A történelmünk része, melyet nem szabad elfelejteni! A jövő számára egy jel, ami nem szabad, hogy megismétlődjön” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Péter Ottó, a Rákóczi Szövetség Palásti Szervezetének az elnöke.
A vetélkedő résztvevői az Ivánka-kúriában (Fotó: Péter Ottó)
A megemlékezésen beszédet mondott Szkladányi Helyiség Anikó, Palást polgármestere. Mint hangsúlyozta, a beneši-dekrétumok nemcsak emberi mivoltukban alázták meg a felvidéki magyarságot, de gyakorlatilag lehetetlenné tették a mindennapi életét. „Feltehetjük a kérdést, ki volt a történetnek a nagy vesztese? Természetesen elsősorban mi, felvidéki magyarok, akiknek a közösségét teljesen szétzilálta ez a tragédia, és amely közösség nagyon sokat szenvedett ezekben az időkben. Emlékeznünk kell, hiszen ezekről az eseményekről mi, akik nem éltük át, nem sokat tudunk, a fiatalabbak pedig még kevesebbet. Ha ezekről nem beszélünk, nem emlékezünk, akkor mind a múlt homályába vesznek” – jegyezte meg beszédében a falu első embere. Mi most is itt vagyunk, és még nagyon sokáig itt leszünk – mondta végezetül. Az ünnepi beszédet követően a megemlékezés gyertyáit helyezték el a kereszt talapzatára.
Este Antal Réka, helyi fiatal, a komáromi Selye János Gimnázium tanulója tartott előadást a kitelepítések palásti történéseiről. Előadásában Varsányi István kántortanító és Bartal Ráfael plébános kálváriáját részletezte.
Antal Réka előadása a kitelepítések palásti történéseiről (Fotó: Péter Ottó)
Paláston is számtalan embert érintett a kitelepítés. Kisebb hányaduk a lakosságcsere program részeként került át Magyarországra. Nagyobb hányadukat Csehországba deportálták. Az 1948-as államfordulatot követően sokan visszajöttek Palástra.
A községben már huzamosabb ideje megemlékeznek a Felvidékről kitelepített magyarokra. Ezt szolgálja a templom előtt elhelyezett kitelepítettek keresztje. A keresztet Palást önkormányzata állította 2005-ben, a Bartal Károly Tamás jászói főapát celebrálta szentmisét követően.
A rendezvény a Rákóczi Szövetség támogatásával valósult meg.
