Szobrot állítottak születése 200. évfordulója évében Görgei Artúr honvédtábornoknak, hadügyminiszternek, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt a honvédsereg több alkalommal kinevezett fővezérének Komáromban az Európa-udvar szoborparkjában.
A városszépítő és városvédő Palatinus Polgári Társulás által teremtett hagyomány szerint létrehozása óta évente egy-egy új szoborral gazdagodik a Komárom belvárosában található Európa-udvar. Idén a Komáromi Napok kísérőrendezvényeként leplezték le Görgei Artúr egész alakos bronzszobrát, amely huszadik a sorban.
A szoboravatón Görgei tetteit méltatták, Komárom felmentése a nevéhez fűződik
A köztéri szobrok megalkotását felvidéki és magyarországi önkormányzatok, civilszervezetek és magánszemélyek támogatják minden alkalommal. A honvédtábornok szobrának leleplezését megelőzően az egyik fő támogató, Tarlós István főpolgármester és Budapest Főváros Önkormányzata képviseletében Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest Főváros humán főpolgármester-helyettese mondott ünnepi beszédet. Elmondta, a felvidéki Toporcon született Görgei kalandos életútját végigkísérte a szerénység, az alázat és hadvezetői zsenialitása. „Pályafutásának és tehetségének köszönhetjük, hogy itt állhatunk most egy széleskörű nemzeti összefogás eredményeként“ – fogalmazott.
Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását Prokai Gábor művészettörténész méltatta a szoboravatáson, amelyen elmondta, Görgei-szobrot ma már nem nagyon avatnak, de ha valahol helye van, az éppen Komárom, hiszen legnagyobb hadvezéri sikerei közül kimagaslik az 1849-es tavaszi hadjárat második szakaszában elért katonai sikere: a váci és nagysallói csatákat követően felmentette Komáromot.
„Határozott, katonás kiállás, rendíthetetlenség, de szemében ott tükröződik annak az embernek a vívódása, aki életről és halálról dönt“ – ezekkel a szavakkal jellemezte Mihály Gábor Görgei-szobrát. Prokai a művészről elmondta, nem idegen tőle az emlékműszobrászat: hiszi, hogy az emlékművek létrehozása mindig fontos a nemzetek számára, történelmünk dokumentumai és sok esetben fennmaradásunkért folytatott küzdelmeink egyik lehetséges eszköze követendő példákat állítani. A Munkácsy-díjas szobrászművész közel száz köztéri szobrot készített már, Komáromban a szoborparkban Erzsébet királyné lovas szobra után Görgei Artúrt ábrázoló alkotása a második.
A honvédtábornok egész alakos bronzszobrát Stubendek László és Molnár Attila, Észak- és Dél-Komárom polgármesterei leplezték le. Az ünnepélyes szoboravatón közreműködött Korpás Éva és Madarász András.
Továbbra sem lesznek feliratok a szobrokon: történelmi hőseink életüket áldozták, mi pedig a nevüket sem merjük leírni
Az utóbbi években egyre több kritika érte a komáromi Európa-udvar szoborparkjának létrehozóit, amiért a főként magyar történelmi személyiségek szobraira nem került felirat. Így a turisták, de még a komáromiak is nehezen ismerik fel a legnagyobb magyar Széchenyi mellett Esterházy Jánost, Batthyány Lajost, Kossuth Lajost, vagy épp Görgei Artúrt. Portálunk megkérdezte Litomericzky Nándor építészt, a Palatinus Polgári Társulás elnökét, mi az oka annak, hogy névtelenek maradtak ezek a szobrok. Litomericzky úgy nyilatkozott, ennek egyedüli oka az „elképesztően abszurd” államnyelvtörvény, melynek értelmében szlovák nyelvre is le kell fordítani történelmünk neves alakjainak nevét. Sőt, a szlovák történelmi terminológia alapján az 1918 előtt élt történelmi személyiségek neveit a szlovák helyesírás szerint kell írni: Štefan kráľ, Štefan Sečéni, Ľudovít Baťán, ahogy ezt a legutóbbi lévai példa is mutatja.
Jobb-e a békesség vagy merjük használni példaképeink neveit kizárólag magyarul?
Az építész korábbi példát is említett: a Szent István-szobor 2009-es állításakor előre figyelmeztette őket a kulturális minisztérium, hogy a kizárólag magyar Szent István király feliratból baj lesz. A békesség kedvéért ezért egyedül alapító szent királyunk monogramja szerepel a szobron. Széchenyi István kezében pedig a Lánchíd makettjét tartja, mint egy attribútumot – erről ismerszik fel. Ezek jámbor, ám kényszermegoldásoknak tűnnek. „Az Európa-udvarban található királyszobrok latin felirataival már nincs gondja a szlovák államnak” – teszi hozzá keserűen Litomericzky. Megjegyezte, eddig egyetlen egy történelmi személyiségnek merték kiírni a nevét magyarul, ez pedig Hunyadi János. Úgy tűnik, a törökverő Hunyadiba egyelőre még a szlovák nyelvrendőrök sem mertek belekötni.
Mi pedig feltehetjük a kérdést magunknak 2018-ban: mikor érjük el, hogy történelmi hőseink, példaképeink neveit a megtorlástól való félelem nélkül merjük leírni Komáromban, Érsekújvárban, Léván vagy Pozsonyban?
