Szent Adalbert, a cseh állam védőszentje, a magyar államalapító István király (Vajk) megkeresztelője, csütörtökön a prágai Szent Vitus székesegyház főhajójában új szobrot kapott.
Csehország legfőbb katolikus templomának közepén elhelyezett 320 kilogramm súlyú, ezüstből készült, és vörös márványalapon nyugvó alkotás, Szent Adalbertet jelképes feltámadása pillanatában ábrázolja mostohatestvére Radim, valamint tanítója és barátja Radla társaságában. A fekvésből ülő helyzetbe emelkedő Szent Adalbert felemelt jobb kezével mintegy megáldja és üdvözli a katedrális főbejáratán belépőket.
A szoboravatásra egy nappal az előtt került sor, hogy a Vatikánból visszahozzák Prágába Josef Beran bíboros földi maradványait, majd három napos egyházi ünnepség és szertartás után hétfőn örök nyugalomra helyezik a Szent Vitus székesegyház Szent Ágnes kápolnájában.
Magyar történelmi források és legendák szerint a 955 táján szültetett Adalbert püspököt Géza fejedelem hívta meg Magyarországra, hogy hirdesse a katolikus hitet. Adalbert volt az, aki Vajkot, a későbbi István királyt megkeresztelte, más források szerint csak megbérmálta. István később a szentté avatott Adalbertet az esztergomi egyházmegye patrónusává tette.
A szoboregyüttes részét képező Szent Radla egyike volt azon cseh bencés szerzeteseknek, akik fontos szerepet játszottak a pannonhalmi bencés főapátság létrehozásában, megalapításában. Szent Radim, Adalbert mostohatestvére pedig később az első lengyel püspök lett Gnieznóban, ahol eredetileg a 997-ben a pogányok által meggyilkolt Adalbertet eltemették. Földi maradványait a csehek 1939-ben Prágába vitték. Szentté avatása már 999-ben megtörtént.
Szent Adalbert szobrának elhelyezését a Szent Vitus székesegyházban, amelynek hivatalos neve Szent Vitus, Vencel és Adalbert templom, mér korábban a székesegyház építésének befejezését támogató egyesület kezdeményezte.
Csehország patrónusa szoros kapcsolatban van a prágai érsekséggel, amelyet a köznyelvben gyakran Szent Adalbert püspökségének nevezik. Adalbert második püspöke volt Prágának. Szobrára még 1936-ban írták ki a pályázatot, amikor a prágai püspöki székben Josef Beran ült. A pályázatot Karla Vobisová Záková alkotása nyerte meg, de a háború miatt a szobor elkészítésére már nem került sor. Az alkotás végleges változatának gipszmodelljét 1947-ben elhelyezték ugyan a székesegyházban, de a szobor – ezúttal az 1948 februári kommunista hatalomátvétel miatt – megint nem készülhetett el, s a gipszmodellt is gyorsan eltávolították. A hányatott sorsú projekt befejezését 2010-ben Dominik Duka jelenlegi prágai érsek kezdeményezte.
Miután a szobor sorsa szorosan össze van kötve Josef Beran bíborossal, aki 1969-ben Rómában halt meg száműzetésben, ünnepélyes leleplezését Josef Beran földi maradványainak Prágába való hazahozatalának előestéjére tervezték be.
Szent Adalbertnek, aki a legnépszerűbb és legismertebb szentek közé tartozik Csehországban, eddig csak egy kisebb méretű szobra volt a székesegyház egyik kápolnájában.
Szent Adalbertet a magyarok és a lengyelek is nagyon tisztelik és a magukénak érzik.
A Szent Vitusban egyébként már így is számos magyar vonatkozású emlék van. Többek közt itt nyugszik Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem. A katedrális főbejáratát záró nagy patinás bronzkapuk közül pedig a bal oldali ajtón az egyik reliéf éppen Vajk megkeresztelését ábrázolja. A domborművet 1927-ben Otakar Španiel neves cseh képzőművész készítette.
