Az Alkotmánybíróság megfelelő ügyészeinek kiválasztásáért már 2014-ben Andrej Kiska államfővé választása után megindult a harc, most azonban a küzdelem újabb fordulópontjához érkezett. Ősszel ugyanis a parlamentnek meg kell választania az új alkotmánybíró-jelölteket. Nem kisebb a tét, mint az Alkotmánybíróság 12 évre szóló széleskörű megújítása, hiszen a következő év februárjában a 13 alkotmánybíróból kilencnek lejár a mandátuma.
A kormánykoalíció az eddiginél szigorúbb szabályokat foganatosított az alkotmánybíró-jelöltek kiválasztására, ezeket Gál Gábor igazságügyi miniszter mutatta be hétfőn, a parlament 31. ülésén. Az ellenzék azonban már most élesen bírálja a kormány törekvéseit és úgy gondolják, hogy azok nem vezetnek a Kassán székelő Alkotmánybíróság megbízható ügyészeinek kiválasztásához. Az egész ügyben döntő szerepe Andrej Kiskának lesz. Az ő kezében van a kiválasztás és a kinevezés joga a 18 jelöltből a 9 alkalmas személy esetében.
Eduard Bárány alkotmányjogász úgy nyilatkozott, hogy nem szabadna megtörténnie annak, amelyre már egyszer sor került, hogy az államfő hosszan akadályozta a három alkotmányjogász kinevezését azzal az indoklással, hogy azok nem felelnek meg a posztjuk feltételeinek.
A kormánypártok képviselői a jelöltek korát a mostani 40 évről 45 évre emelnék
A jelöltekkel kapcsolatos változásokat a kormánykoalíció a parlament elé terjesztette. Erre a lépésre azért szánták el magukat, mert az államfő elutasította az eddigi jelöltek kinevezését és felszólította a parlamentet alkalmasabb jelöltek bemutatására. Eduard Bárány azonban ezzel kapcsolatosan is kétségeit fejezte ki, szerinte nagyon lehetséges, hogy éppen a most kijelölt kritériumok, tehát a korhatár, az idegen nyelv ismerete miatt a legalkalmasabb jelölt esik ki a rostán.
Jelenleg a legnagyobb gondot az okozza, hogy a kormánykoalíció és az ellenzék milyen arányban szavazza meg a jelölteket. Eddig elég volt, ha 76 képviselőből 39 pozitívan szavazott. Most viszont a kormánykoalíció köti az ebet a karóhoz, hogy az alkotmánybírák megválasztásához a parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges. Az ellenzék pedig ezt elutasítja.
Igor Matovič, az ellenzéki OľaNO képviselője állítja, hogy az Európában legnagyobb tekintéllyel bíró Velencei Bizottság kimondja, hogy az alkotmánybírák megválasztásához a parlament 90 képviselőjének szavazata kellene. Ezt a koalíció elutasítja, mert így 2031-ig a saját jelöltjeiket ültethetnék a bírói székekbe, tehát azokat, akikre Robert Fico az áldását adta.
Nemrég 38 elismert jogász bemutatta a saját javaslataikat a választás ügyében. Ők is a 90 érvényes szavazatot tartják helyénvalónak. Peter Kresák, a Most-Híd képviselője, alkotmányjogász azonban ugyancsak a 76 szavazat mellett erősködik. Miroslav Číž, a Smer képviselője kifejtette, hogy azért biztosan lesznek a megválasztott alkotmánybírák között az ellenzék jelöltjei is. Kresák pedig arról szólt, hogy teljes bizonysággal a legérdemesebb jelölteket fogja támogatni.
Eduard Bárány alkotmányjogász szerint erősen helytelen ma még a koalíció és az ellenzék megegyezéséről beszélni. Most ugyanis mindenféle megegyezés elképzelhetetlen az államfővel, ezért valószínű, hogy a köztársasági elnök csak az ellenzék által javasolt alkotmánybírókat nevezi ki.
Az alkotmánybíró-jelöltek megválasztása titkos szavazással történik, de az említett 38 jogász a nyilvános szavazást szorgalmazza. Miroslav Číž viszont ezt teljességgel elutasítja, mondván, hogy a titkos szavazás a legdemokratikusabb alapelv, mert így mindenki szabad akaratából választhat.
Azonban a vita tárgya nem csupán a jelöltek kiválasztásának módja. Kresák szerint a funkció betöltőjének elismert személyiségnek kell lennie a saját területén, helyt kell állnia a különféle bizottságokban, szakmai körökben, publikációs tevékenységet kell folytatnia. Fico kijelentette, hogy mindehhez még tökéletesen kell bírnia egy világnyelvet, hogy az Európai Emberjogi Bíróságon és egyéb nemzetközi jogi intézményeken sikeresen képviselhesse hazáját.
(Pravda/Felvidék.ma)
