Még Komáromban is kevesek tudják, hogy a város egykori jeles személyiségének, Tuba János (1855-1921) országgyűlési képviselőnek, bankigazgatónak és a Komáromi Lapok tulajdonosának a református temetőben található síremlékét, amelyen egy Krisztus-fej látható, Rigele Alajos pozsonyi szobrászművész faragta a pozsonyi Mária Terézia-emlékmű egy töredékéből.
A carrarai síremléken a neve alatt a „Szülővárosának élve nemzetének dolgozott” felirat olvasható. Vajon hogyan került a szobortöredékből készült síremlék Komáromba?
A Fadrusz János művészi hírnevét megalapozó, Mária Teréziát ábrázoló lovas szobor és mellékalakjai az egykori Koronázódomb teret díszítették 1897 és 1921 között, mígnem az impériumváltást követően a hajdani koronázóvárosba bevonult csehszlovák légionisták nacionalista dühének az áldozatává nem vált 1921 októberének egy éjszakáján, amikor vandál módra összetörték. Egyesek szerint Tyrš-, más adatok szerint pedig egy Palacký-szobor is készült az emlékműtöredékből. A szobor többi részét hosszú időn át pozsonyi magyarok rejtegették, egy darabjuk idővel a budapesti Szépművészeti Múzeumba került. Egy méretesebb szobortöredékhez Rigele Alajos szobrászművész is hozzájutott, aki négy év múlva, 1925-ben kifaragta belőle Tuba Lajos Krisztus-fejes síremlékét.
Amikor Tuba Lajos 1921-ben elhunyt, az impériumváltás következtében bekövetkezett rendezetlen viszonyok közepette nem tudtak neki méltó síremléket állítani, s ebben nyilván a szűkös anyagi viszonyok is közrejátszottak. A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület képviseletében elsősorban Komáromi Kacz Endre tett lépéseket egy méltó síremlék elkészítése érdekében.
Tuba Lajos síremléke a komáromi református temetőben (Németh István felvétele)
A síremlék megtervezését és elkészítését először Tuba János barátja, Zala György szobrászművész vállalta. Erre azonban feltehetően anyagiak hiányában nem került sor. Ekkor Székely Károly szobrászművész vállalta el a feladatot, aki a síremlék tervét is elkészítette, azonban ennek a kivitelezése sem valósult meg. Végül 1925-ben Tuba János fia, ifjabb Tuba János közjegyző Rigele Alajost bízta meg a síremlék elkészítésével. Így 1925 nyarán a Jókai Egyesület éves közgyűlését követően került sor Tuba János újratemetésére és méltó síremlékének felavatására.
Dr. Alapy Gyula, a Jókai Egyesület titkára a sírnál elmondott megemlékezésében utalást is tett arra, hogy a sírkő Mária Terézia pozsonyi lovas szobrának egyik töredékéből készült. S mivel az új államhatalom nem engedte az utcákon és köztereken a nemzeti ünnepek nyilvános megtartását és semmi olyan megmozdulást, amelynek során tömegesen kinyilváníthatta volna a lakosság tiltakozását a szégyenletes trianoni békediktátum ellen, így Tuba Lajos 1925-ben történt újratemetése, amelyen hatalmas tömegek jelentek meg, volt egyben az első békés tiltakozás is Komáromnak az anyaországtól való elcsatolása ellen.
