Fotó: pixabay.com

Csökkenteni szeretné a nem kormányzati civil szervezetek (NGO) állami támogatását a cseh pénzügyi tárca – olvasható a cseh közszolgálati hírtelevízió (ČT24) hírportálján megjelent összefoglalóban.

A hírtelevízió értesülése szerint Alena Schillerová pénzügyminiszter feladatul adta az érintett tárcavezető kollégáinak: tegyenek konkrét javaslatokat, hogy az eddigi majdnem 14 milliárd koronás állami támogatást a jövő évi költségvetésben mintegy tízmilliárd koronára lehessen csökkenteni.

„Az elképzelésem az, hogy néhány milliárd koronát meg lehetne spórolni. Felkértem kollégáimat a kormányban, vizsgálják felül, hogyan lehetne csökkenteni a támogatási programok felhasználását”– mondta Schillerová a televíziónak. Tavaly az állam 13,6 milliárd koronát (163,2 milliárd forint) folyósított az NGO-nak. A miniszter szerint azonban legalább hárommilliárd koronát meg lehetne takarítani.

A civil szervezetek állami támogatásainak felülvizsgálatát az elmúlt hónapokban Andrej Babiš miniszterelnök és pártállásra való tekintet nélkül több politikus is felvetette.

„Elburjánzottak nálunk a támogatásokból élő civil szervezetek. Egyesek számára nyereséges, jól jövedelmező megélhetéssé váltak” – jelentette ki Jan Skopeček, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) képviselőházi csoportjának alelnöke.

Petr Holub, az Echo 24 internetes napilap kommentátora felhívta a figyelmet arra, hogy a világban, és különösen az Európai Unióban az utóbbi időben felerősödött az NGO-k bírálata. A bírálatokat szerinte elsősorban a populista politikai mozgalmak fogalmazzák meg, amelyek maguk szeretnék elfoglalni a jelenleg a civilek által ellenőrzött szektort, de az NGO-k is hibásak. „Beavatkoznak a politikába, hatalmi centrumokká válnak és uralják a köztér egy részét” – mutatott rá Holub.

Míg az NGO-k állami támogatásának megnyirbálásával, és főként átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé tételével a televízióban megszólaló civilek is egyetértettek, a szociális vagy sporttevékenységet segítő szervezetek támogatását azonban szinte mindenki ellenzi.

A támogatások felülvizsgálata helyénvaló – vélekedett Radko Hokovský, az Európai Értékek nevű NGO igazgatója. A szervezet költségvetésének mintegy 15 százalékát fedezi állami támogatásból. Hokovský felhívta a figyelmet arra, hogy többféle NGO létezik, úgy tevékenységük célját, mint nagyságukat tekintve.

„Léteznek nagy nemzetközi NGO-k, amelyek például Afrikában tevékenykednek, beavatkoznak a politikába és nem mindig az Európai Unió érdekei szerint. Olyan NGO-k is vannak, amelyek kimondottan politikaiak és politikai érdekeket képviselnek. Ezekre nyomást kell gyakorolni, hogy tevékenységük átlátható legyen” – fejtette ki Radko Hokovský.

A civil szektor állami támogatásának csökkentését azonban ellenzi az a két miniszter, akiknek a tárcái a legtöbb pénzt osztják szét: Robert Plaga, az oktatási és Jana Maláčová, a munkaügyi és népjóléti miniszter.

A szociáldemokrata Maláčová szerint a civilek olcsóbban dolgoznak, mintha szolgáltatásaikat az államnak kellene bebiztosítania. „Az a közszolgálat, amelyeket az állam helyett a civilek végeznek, sokkal olcsóbb” – jegyezte meg.

Robert Plaga, aki az ANO mozgalom képviselője a kormányban, arra hívta fel a figyelmet, hogy az általa vezetett tárca elsősorban a sportevékenységet támogató szervezeteknek ad pénzt. A cseh futballszövetség tavaly 555 millió koronát (6660 millió forint), a jégkorongszövetség pedig 201 millió koronát (2412 millió forint) kapott, ami a támogatások között a legmagasabb összegeknek számít.

Andrej Babiš úgy nyilatkozott, hogy a sportot a támogatások csökkentése nem fogja érinteni. Schillerová pedig kijelentette, hogy semmiképpen sem fogják korlátozni a szociális tevékenységet végző, időseket, rokkantakat támogató szervezetek pénzelését.

Számos civil szervezet és több politikus is viszont élesen bírálta a kormányzati elképzeléseket. „Hihetetlen, hogy azt kell megvédenünk, hogy tevékenységünkkel évek óta támogatjuk és segítjük a testi fogyatékossággal élő embereket” – jelentette ki David Lukeš, a Centrum Paraple igazgatója. A Centrum Paraple tavaly nyolcmillió koronát (96 millió forint) kapott az államtól.

A nem kormányzati civil szervezetek körébe tartoznak a csehországi nemzeti kisebbségek – köztük a csehországi magyarok – legkülönbözőbb szervezetei is. A kisebbségi szervezeteket a cseh állam, a régiók (megyék), statutáris városok és a községi önkormányzatok is támogatják.

A csehországi nemzeti kisebbségek 2017-es helyzetéről szóló, kormány által is elfogadott jelentésben szereplő kimutatások szerint tavaly a kisebbségek összesen mintegy 80 millió koronás támogatást kaptak, alapvetően pályázatok útján. Ebből az összegből az állami szférára 49,9 milliárd korona, míg az önkormányzatira 29,5 milliárd korona esik. A jelentés szerint az állami támogatások összege az utóbbi években stagnál, míg az önkormányzatiaké emelkedik, az utóbbi évtizedben gyakorlatilag megduplázódott.

A legutóbbi (2011-es) népszámlálás szerint a mintegy 8 ezer főt számláló magyar kisebbség (becslések szerint a csehországi magyarok valós száma 15-20 ezer közé tehető) szervezetei – gyakorlatilag azonban csak a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ) nyújt be rendszeresen pályázatokat – 2017-ben majdnem három millió korona állami támogatást kaptak. További mintegy 600-700 ezer korona támogatás az önkormányzati szférától származik.

Pályázatok útján elnyert cseh és magyar állami támogatásból jelenteti meg a CSMMSZ immár több mint két évtizede a Prágai Tükör című kulturális és társadalmi folyóiratot is évi hat alkalommal.