Korábban tájékoztattunk a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott „Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében – a politikai porondon” című fórumról, melyen a felvidéki helyzetről Menyhárt József MKP-elnök szólt. Most a kárpátaljai helyzetre tekintünk vissza, melyről Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség politikai-kommunikációs titkára nyilatkozott.
A tusványosi fórum hallgatói között ott volt Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke is (ő egy későbbi program előadója volt), aki Darcsi Karolina előadását hallva úgy gondolta, az portálunk olvasói részére is rendkívül tanulságos lehet…
Bizonyára több helyen is felsejlik majd a szlovák párhuzam. Íme:
Jogszűkítések béklyójában
„Európa csodaországából érkeztem, amit Ukrajnának hívnak. Azért csodaország, mert ott bármi megtörténhet, és másnap akár az ellenkezője is” – ezekkel a szavakkal kezdte előadását Darcsi Karolina, aki rögtön konkrétumokkal is alátámasztotta állítását. Amellett, hogy keleten háború van és dúl a korrupció, sajnálatos szemléletváltás következett be a kisebbségek vonatkozásában. A legnagyobb számú nemzeti kisebbség az orosz ajkú lakosság. A kárpátaljai magyarság egy maroknyi közösség – gyakorlatilag kevesebb magyar él Ukrajnában, mint a megyeszékhely, Ungvár lakossága –, mégis a magyarok lettek az „ukrán nép második számú ellensége” – az oroszok után!
„Megtudtuk, hogy szeparatisták vagyunk. Rájöttek arra, hogy a kárpátaljai magyarok nem beszélik az államnyelvet. (…) Az elmúlt évben elfogadtak egy oktatási törvényt. Ebben azt irányozzák elő, hogy megszüntetik a magyar nyelvű oktatást, elveszik a magyar intézményeinket, és majd államnyelven fogják a gyermekeinket tanítani, hogy azt tökéletesen beszélve tudjunk majd beilleszkedni az ukrán társadalomba, s teljes egészében tudjunk érvényesülni. Így képzeli el jelenleg az ukrán állam a kisebbségi jogvédelmet, amit egyértelműen jogszűkítésként kellene értékelnünk” – írta le az ukránok részéről láttatott helyzetüket Darcsi Karolina.
Hozzátette, hogy a törvények szintjén is botrányos, ami zajlik, hiszen az oktatási törvény ellentétes Ukrajna alkotmányával, a kisebbségi törvénnyel és ellentmond számos olyan nemzetközi dokumentumnak is, melyben Ukrajna vállalta a kisebbségek anyanyelven történő oktatását az óvodától az egyetemig. Ugyanez le van fektetve az ukrán-magyar alapszerződésben is, Ukrajna mindezt nem akarja betartani, megpróbálja ellehetetleníteni a kárpátaljai magyarok helyzetét.
Istentisztelet szinkrontolmácsolásban?
„Jelenleg nincs olyan nyelvhasználati törvény, amely biztosítaná vagy garanciát adna arra, hogy bátran használjuk a kétnyelvű feliratokat. Ha valaki leszedi a kétnyelvű feliratokat, törvény szerint sem vonható felelősségre. A parlament előtt olyan nyelvtörvénytervezetek is vannak, amelyek teljes mértékben visszalépést jelentenének a korábbi helyzethez képest. Még olyan kretén változatok is, mely szerint az istentiszteletet csak szinkrontolmácsolásban lehetne megtartani” – hangzott el az előadáson.
Asszimilációs törekvések
Az állampolgárságra vonatkozó elnöki törvénytervezet azt irányozta elő, hogy azokat az állampolgárokat, akik önkéntesen felvették más ország állampolgárságát, megfosztanák ukrán állampolgárságuktól, holott az ukrán alkotmány szerint senki sem fosztható meg az ukrán állampolgárságától. Ezt a tervezetet ugyan még a bizottság elé való kerülés előtt visszavonták, de újabb, hasonló javaslatok vannak a parlament előtt. (Itt érdemes emlékeznünk arra, hogy az EU-hoz tartozó Szlovákiában erre 2010 óta törvény van, és számos személyt fosztottak meg szlovák állampolgárságától amiatt, hogy más ország állampolgárságát is felvette – szerk. megj.)
„Eljutottunk odáig, hogy a definíciónk, azaz a megnevezésünk is változott az ukrán államon belül. Megtudtuk, hogy magyar származású ukránok vagyunk. Nem tekintenek bennünket őshonos kisebbségnek” –mondta Darcsi Karolina. Rámutatott arra is, hogy az ukrán állam célja a kisebbségek asszimilálása.
Autonómiáról hallani sem akarnak
„Az autonómia emlegetése ma Ukrajnában szeparatizmusnak minősül” – mondta az előadó. Hozzátette, hogy az országban magyarellenes kampány folyik, és magyarellenes megnyilvánulásoknak lehetnek a tanúi. „Februárban odáig jutottunk, hogy felgyújtották a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházát” – emlékeztetett Darcsi Karolina a történésekre. Az is megtörténik Ukrajnában, hogy behívatják a magyarokat a hivatalba, faggatják a kettős állampolgárságról, megkérdik, hogy vannak-e szeparatista gondolataik…
Magyarország segít
Magyarország kiállt a kárpátaljai magyarok mellett, emiatt meg is romlott az ukrán-magyar viszony. Még a magyar kormány gazdaságerősítő támogatását kezelő alapítványt is szeparatista tevékenységgel vádolják. Jövőre választások lesznek Ukrajnában. A kárpátaljai magyarok bíznak a kedvező változásban, hogy az ország vezetői felismerik, az Európába vezető úthoz szükség van a kisebbségek jogainak biztosítására. Ugyanakkor tartanak a szélsőséges nacionalista erők megerősödésétől is. A Magyarországról érkező támogatás mellett további kapaszkodójuk is van, bíznak Istenben.
