Kiss Beáta, pedagógus, az MKP alelnöke (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A szlovákiai oktatásügyben sajnos megszokhattuk, hogy világos, mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító döntések helyett félmegoldásként is nehezen elfogadható lépések születnek – nyilatkozta Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális alelnöke Peter Pellegrini tegnapi, nagyszarvai sajtótájékoztatója kapcsán.

Mint kifejtette,  Peter Pellegrini miniszterelnök tegnapi szereplése csupán azt igazolta, hogy a kormány és a Smer továbbra is „ki a jobb szlovák versenyt” játszik az SNS-szel, ki tud megoldást találni, ki képviseli jobban a „kisebbségben” élő szlovákokat.

A miniszterelnök békés megoldásra törekvő javaslata – a közoktatási törvény módosítása – mindössze látszat. A felvidéki magyar közösség évek óta szorgalmazza, hogy az említett törvény módosításra kerüljön, beemelve a nemzetiségi oktatás fogalmát. Ebből sok probléma megoldása lehetne eredeztethető. Erre azonban nincs hajlandóság – nyilatkozta Kiss Beáta.

Hozzátette, az anyanyelven való tanulás lehetőségét mindenki számára egyformán kell biztosítania az államnak. A kis létszámú iskolák fenntartására évek óta nem sikerült többletforrást találni. Tény, hogy ezek elsősorban nemzetiségi, nagyrészt magyar tanítási nyelvű iskolák, amelyeket emiatt a bezárás fenyeget. A megszűnő iskolák diákjai kénytelenek ingázni.

“Számukra tavaly az oktatási tárca még az iskolabuszok bevezetését preferálta. A három miniszter által átadott csallóközi „iskolabuszról” gyorsan kiderült, hogy nem életképes modell. Az átadott kisbusz működtetésére ugyanis már nem jutott pénz. Ugyanakkor azonban további szlovák tagozatok létrehozását javasolja megegyezés alapján a miniszterelnök, melyek fenntartási költsége akkor is az önkormányzatokat terhelné, ha a létrehozásukban nem születne megállapodás. Vajon erre a projektre lesz pénz, többletforrás?

Kérdésként merül fel, hogy az ingázó magyar diákok esetében miért nincs hasonló segítő szándék? Van olyan régió, ahol akár 30 km-t is kell utaznia a gyermeknek magyar iskolába.
A kistérségi megállapodások fontos részei lehetnek az oktatási kérdések megoldásának, de csakis kényszermentes, a régió érdekeinek megfelelő, minden érintett önkormányzat megnyugvását szolgáló megegyezések lehetnek hatékonyak.

Szokatlan, hogy a miniszterelnök egy többtényezős, de elsősorban szakmai és önkormányzati kérdésben személyesen próbálja a helyiek döntéseit befolyásolni. Rendszerszintű, valódi, átgondolt megoldásokra pedig továbbra sincs kilátás” – nyilatkozta Kiss Beáta.