Közös sajtótájékoztatóval zárult pénteken a négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – államfőinek kétnapos találkozója Csorba-tón a Magas-Tátrában.
Áder János magyar, Andrzej Duda lengyel és Miloš Zeman cseh köztársasági elnök Andrej Kiska szlovák államfő meghívására érkezett a megbeszélésre Szlovákiába, amely július elseje óta tölti be a V4 soros elnökségét.
Kiska, Áder és Duda a találkozó hivatalos részének befejezése után közösen horgászni mennek. „Sajnálom, de itt a sikert nem tudom kollégáimnak bebiztosítani” – jegyezte meg Kiska, aki utoljára vett részt ezen a fórumon. Szlovákiában jövőre elnökválasztás lesz és Kiska már nem indul. Bár Miloš Zeman a sajtótájékoztatón azt javasolta, gondolja még meg, Kiska maradt a már korábban nyilvánosságra hozott döntésénél.
A szlovák köztársasági elnök szerint az Európai Unió rendkívül sikeres projekt, de szükség van a védelmére, mert Európában növekszik az idegengyűlölet, a szélsőségesség és a nemzeti egoizmus.
„Egyetértettünk abban, hogy az Európai Unió egy rendkívül sikeres projekt, de védelemre szorul. A visegrádi országoknak meg kell mutatniuk, hogy képesek hozzájárulni Európa egységesítéséhez” – mondta Kiska a négy visegrádi ország államfőinek kétnapos találkozója után pénteken a szlovákiai Csorba-tón megtartott közös sajtótájékoztatón.
A szlovák elnöknek meggyőződése, hogy az olyan viták helyett, mint például az EU régi és új tagjaira osztása, egymás jobb megismerésére, megértésére van szükség, és Brüsszelnek is jobban meg kellene ismerkednie az egyes tagállamok konkrét helyzetével.
„Szükség van arra, hogy meghallgassuk egymást, jobban megismerjük egymást, empátiával viszonyuljunk egymáshoz” – szögezte le Andrej Kiska.
A jövő évi európai parlamenti választások kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy népszerűsíteni kell, mit is hozott az egyes visegrádi országoknak, lakosságnak az EU-tagság.
Az államfői találkozón – fejtette ki a szlovák vezető – az időszerű európai helyzet megvitatása mellett fontos téma volt a gazdaság korszerűsítése, a robotizáció, az automatizáció, és a vállalkozói környezet fejlesztése valamint a szegénység.
A vállalkozói környezettel foglalkozva Kiska bírálta Nyugat-Európát, amely az alacsonyabb költségek érdekében előszeretettel helyezi keletre termelési kapacitásait, de már nem a kutatásokat. „Ezen a helyzeten változtatni kell” – húzta alá a házigazda.
A visegrádi négyek (V4) országai egyetértenek abban, hogy tartós kihívás lesz a migráció problémája Európában, ezért a megoldást nem “ad hoc módon, napi aktualitásként” kell kezelni – mondta a magyar köztársasági elnök a V4 országok államfőinek kétnapos csúcsértekezlete után tartott sajtótájékoztatón pénteken, a szlovákiai Csorba-tón.
Áder János Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök szavait idézve azt mondta: a visegrádi országoknak “elégtételt” jelent, hogy a migrációval kapcsolatban évek óta hangoztatott véleményükkel most már az Európai Unió (EU) valamennyi vezetője egyetért.
A visegrádi országok már három éve szorgalmazzák a külső határok védelmét, a származási országok támogatását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a további migrációs hullámoknak. Valamint az illegális bevándorlás kontrolálásához hot spotok létrehozását, hogy el lehessen dönteni, ki politikai menekült, és ki az, aki csak a jobb élet reményében akar idejönni, illetve azon államok – például Törökország, Jordánia, Libanon – támogatását, amelyek első biztonságos országként fogják fel a migránsokat – idézte fel az államfő.
Ezekben az elvi kérdésekben végre egyetértés van, ugyanakkor jó lenne, ha tettek, határozott lépések, cselekvések is történnének végre a migrációval kapcsolatban – hangsúlyozta Áder János.
Az államfő szerint a tanácskozás mindhárom témája – az unió jövője, szociális kérdések, valamint a technikai fejlődés, a foglalkoztatottság növelése és az életszínvonal emelésének lehetőségei – a közös jövőről szóltak, arról, hogyan képzelik el a jövőt nem csak a V4-es formációban, hanem az EU tagjaként is.
Az unió helyzetéről azt mondta, az alapító atyák szelleme és öröksége elég ahhoz, hogy megalapozottan gondolkodhassanak az EU jövőjéről.
A balkáni országok felé azonban komoly adóssága van az EU-nak, ugyanis ezeket az országokat évtizedek óta hitegetik a csatlakozás lehetőségével, emiatt pedig Macedóniában, Montenegróban, Albániában és Szerbiában “hiteltelenné” vált az unió – mutatott rá Áder János.
Arra az újságírói felvetésre, hogy egyre többen szorgalmazzák az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex szerepének megerősítését, az államfő azt válaszolta, a magyar álláspont szerint a közös határokat a nemzeti hadseregnek kell védenie. Ha azonban egy ország nem képes erre saját erejéből, mert gyenge a hadserege vagy nem áll rendelkezésre elég költségvetési forrás, akkor segítséget nyújthat a Frontex – tette hozzá.
Miloš Zeman cseh államfő elfogadhatatlannak minősítette, hogy az Európai Unió megpróbál beavatkozni a visegrádi országok belügyeibe, ami feszültséget kelt a szervezetben.
„Úgy vélem, hogy az Európai Unió beavatkozási kísérletei a visegrádi országok belügyeibe elfogadhatatlanok és csak felesleges feszültséget keltenek az Európai Unióban” – jelentette ki Zeman.
A cseh államfő példaként a migrációs problémát említette, amelyben Brüsszel és a V4-ek véleménye eltér egymástól. „Közös (visegrádi) siker, hogy a migránskvóták lekerültek a napirendről, és Nyugat-Európa lényegében elfogadta álláspontunkat, hogy a migránsoknak a helyszínen, származási országaikban kell segíteni” – fejtette ki Zeman.
„Találkozónk megerősítette a V4-ek összetartását, amely rendkívül fontos, ha sikert akarunk elérni az EU-ban. Egyenként gyengék, közösen erősek vagyunk” – hangsúlyozta a cseh köztársasági elnök. Zeman a visegrádi szolidaritás jó példájának minősítette, hogy a cseh parlament határozatban állt ki Magyarország mellett és bírálta az Európai Parlament által elfogadott Sargentini-jelentést.
Andrzej Duda, lengyel köztársasági elnök szerint az Északi Áramlat-2, nem gazdasági, hanem politikai projekt, amely káros Európa számára.
„Nyilvánvaló, hogy nem kereskedelmi, hanem politikai jellegű beruházásról van szó” – nyilatkozta Duda. Úgy vélte, hogy az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték egyetlen energiaszállítót „helyez kiemelt, előnyös helyzetbe” és az „Európai Uniót függő helyzetbe hozza a Gazprommal, ténylegesen Oroszországgal szemben”.
„Oroszország nagyon agresszív politikát folytat az EU-val szemben, károkat okoz és veszélyes, mert legfőbb célja a szervezet felbomlasztása” – szögezte le Andrzej Duda.
Hasonló véleményt fogalmazott meg a témával kapcsolatban Andrej Kiska, szlovák elnök is. „Álláspontunk világos: az Északi Áramlat-2-nek soha nem kellett volna megépülnie, hiszen a létező gázvezetékek kapacitása is csak 50 százalékra van kihasználva” – mutatott rá a politikus.
Kijelentette: az északi földgázvezeték megépítésével „Oroszország nagyon erős fegyvert kap a kezébe, hogy zsarolhassa Ukrajnát”. Kiska múltbeli tapasztalatokra hivatkozva azt állította, hogy „Oroszországnak nem lehet hinni”, mert ígéreteit, kötelezettségeit rendszerint megszegi.
Áder János, magyar államfő felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió a földgázvezetékek kérdésében is kettős mércét alkalmaz. Emlékeztetett, hogy „a múltban volt egy Déli Áramlat” nevű energiavezeték projekt is, de az végül nem valósult meg, mert felépítését megvétózták.
A magyar vezető ugyanakkor elmondta, hogy az energetikai források diverzifikációja szükségességének kérdésében már évek óta egyetértés van a visegrádi országok között.
Miloš Zeman cseh elnök bizonyos értelemben elhatárolta magát a nyilatkozatoktól kijelentve, hogy az Északi Áramlat-2 ügye nem volt témája a Csorba-tói tanácskozásnak. „Csak arról vagyok hajlandó nyilatkozni, ami témája volt tanácskozásainknak” – szögezte le a cseh államfő.
