A népmesék, legendák, színművek és operettek által népszerű, illetve fekete serege élén „Bécsnek büszke várá”-t meghódító Mátyás király után most azzal az uralkodóval találkozhat a nagyközönség, aki egyetemet alapított Pozsonyban, nyomdát Budán, s akinek udvarában a kor neves tudósai alkották műveiket és cseréltek eszmét.
Még annak is, aki jól ismeri a korszakot, meglepetés, hogy Mátyás ilyen kapcsolatot ápolt a tudománnyal – mondta köszöntőjében Lovász László, az MTA elnöke, emlékeztetve arra, hogy Magyarország felkerült akkor a tudományos világ térképére. Ma is erre kell törekednünk – tette hozzá.
A múltnak a mához szóló üzenetéről bővebben is szólt Monok István a kiállítást megvalósító MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója.
Mátyás mindig aktuális
– mondta – nemcsak trónra lépésének 560. évfordulóján. Mátyás tudta, hogy intézményeket kell létrehozni, aztán hagyni őket működni. A tudományos élet szervezését, mecenatúráját gyermekkori nevelőjére Vitéz János esztergomi érsekre bízta.
Az ő idejében Magyarország európai nagyhatalomnak számított olyan jövedelemmel, ami háromszorosa volt az akkori francia, és ötszöröse az angol királyénak.
A mostani kiállítás címe visszautal a 2008-ban rendezett Vitéz Jánosról szóló kiállításra, hiszen a nagy műveltségű és sokoldalú főpap számos olyan európai tudóst hívott Magyarországra, akiknek munkássága középpontjában a csillagászat állt, a ptolemaioszi világkép meghaladása. De nagy hangsúlyt fektetett Mátyás a történettudományra is – folytatta a főigazgató – mert az Anjou-királyokhoz hasonlóan fontosnak tartotta uralma legitimációját. Számos humanista szerző dicsőítette Mátyás királyt, de akadt gunyoros példa az ellenkezőjére is. Ezekkel a művekkel a kiállítás az értelmiség és a hatalom viszonyát is érzékelteti.
A csillagászat korabeli jelentőségét Zsoldos Endre, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa úgy határozta meg, hogy a középkorban a matematika és a filozófia között mintegy köztestudomány volt a csillagászat. Akkoriban még az asztrológiát is a csillagászathoz sorolták, udvari művelőit Nagy Lajos óta ismerjük.
A kiállítás rendezője és a szép kivitelű, gazdag tartalmú kísérő füzet egyik szerzője Ekler Péter, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa ismert és kevésbé ismert külföldi tudósok életpályáját mutatta be röviden azok közül, akiknek neve akár a pozsonyi Universitas Istropolitana, akár a királyi udvarhoz vagy az érseki székhelyhez kötődik. Az utóbbi tudósköréhez tartozott az érsek unokaöccse, Janus Pannonius és itáliai egyetemi társa Galeotto Marzio, a híres csillagász: Johannes Regiomontanus, aki Pozsonyban is tanított, két domonkos rendi teológus: Giovanni Gatti és Petrus Niger (eredetileg: Peter Schwartz), valamint Marcin Bylica lengyel asztronómus, a budai Nagyboldogasszony templom plébánosa. Tudományos disputáikat gyakran látogatta Mátyás király is.
A történetírások között Thuróczy János latin nyelvű – Hess András budai nyomdájában megjelent – Chronica Hungaroruma említendő első helyen,majd Antonio Bonfini monumentális munkája, amelyen tíz évig dolgozott.
Pietro Ransano lucerai püspök 60 kötetben írta meg világtörténetét, és ehhez kapcsolta, miután a nápolyi király követeként Budán járt, 61. könyvként Magyarország leírását, amelyben a történelem mellett kitér a földrajzi viszonyokra is.
A magyar humanisták, de maga a király is, nagyon érdeklődtek a neoplatonizmus iránt. Ennek a körnek vezére Marsilio Ficino, és számos követője nagy érdeklődést mutatott Mátyás udvara és könyvtára iránt. Hosszú lenne a felsorolás, csak kettőt említünk, akik a könyvtár gyarapítását felügyelték: Bartolomeo della Fonte és Taddeo Ugoleto olasz humanisták. Fonte, vagy latinosan Fontius a királyhoz írt soraiból idéz a füzet:
Te az első és egyetlen vagy, aki ezt a hatalmas királyságot immár az irodalommal és a tudományokkal is felékesíted, miután bölcs és szerencsés kormányzásod révén nagyságot ajándékoztál neki…
Aki még sok hasonló szépet szeretne olvasni, vagy megismerni a korabeli tudományos könyveket, képeket, műszereket, az 2019. február végéig tekintheti meg a „Csillagok csillagképek” című kiállítást a Magyar Tudományos Akadémia épületének Nádor utca 1.szám alatti szárnyában.
