Ez a nap nem azonos a nemzetközi gyermeknappal, amikor színes programok, önfeledt szórakozás vár a gyerkőcökre az óvodákban, iskolákban. Bár ma is szerveznek programokat számukra, ez a nap inkább a felnőtteket figyelmezteti arra, mit kellene még tenni a társadalom legsérülékenyebb, legkiszolgáltatottabb rétegéért.
Ezt tudatosították az ENSZ Közgyűlésének képviselői is, amikor 1954-ben felvetették, hogy meg kellene alkotni egy egyezményt, amely a világ minden országában azonos jogokat biztosítana a gyerekeknek, 1959. november 20-án aztán elfogadták, hogy ez a nap legyen a gyermekek világnapja.
A legifjabb nemzedék jogai egységes szerkezetbe foglalva és egyezménybe rögzítve azonban csak 1989-ben jelentek meg a nemzetközi jogban. Huszonkilenc évvel ezelőtt, 1989-ben az ENSZ Közgyűlése az UNICEF-fel, az ENSZ gyermekvédelmi alapjával közösen fogadta el a gyermekek jogairól szóló egyezményt, amelyet fokozatosan 195 ország ratifikált és ezzel a történelem legszélesebb körben elfogadott emberjogi egyezménye lett.
Miért volt szükség ennek az egyezménynek az elfogadására?
Azért, mert a gyermekeknek, ellentétben a felnőttekkel nincs lehetőségük a jogaikért kiállni, azokat érvényesíteni és megkövetelni semmiféle elismert jogi formában. Pedig alapvető feltétel, hogy a gyerekek megkapjanak mindent, ami testi, lelki és szellemi fejlődésükhöz szükséges. Ez jól felfogott társadalmi érdek is, hiszen a gyerekek támogatása beruházás a társadalom jövőjébe.
A Földön jelenleg 2 milliárd gyermek él, és sajnos, hat másodpercenként egy éhen hal. Nem szólva a többi alapvető szükségletről. Nem vitás, hogy bármelyik megérdemelné a segítséget, az esélyegyenlőséget tekintet nélkül arra, melyik nemzethez, fajhoz, néphez tartozik.
Az ENSZ és az UNICEF a mai napon szervezett rendezvényekkel, felhívásaikkal még inkább szeretnék a társadalom tudtára adni az olyan jelenségeket, mint a gyermekek elleni erőszak, kizsákmányolás, fiatalokat érintő emberkereskedelem, a gyermeki munkaerő kihasználása. De felhívják a figyelmet az olyan gondokra is, mint a kiskorú lányok házasságra való kényszerítése, világszerte 700 millió kislányt gyermekként adnak férjhez, közülük sok iskolába sem járhat és gyakran részesei házasságon belüli erőszaknak.
A világon gyermekek milliói kénytelenek munkát vállalni, mégpedig olyat, amely nem kiskorúaknak való és komolyan sérti jogaikat.
Mintegy 6,6 millió kiskorú hal meg különféle gyermekbetegségek következtében, milliók számára nem biztosított a tanulás, nincs fedél a fejük felett, éheznek és nem jutnak tiszta ivóvízhez.
Afrika és Ázsia egyes országaiban még az újszülöttek regisztrálása sem megoldott, napjainkban 230 millióra becsülik a számukat.
Bár az egyezmény rögzíti a gyermekek széleskörű jogait, a világban még van mit tenni ezek érvényesítéséért. Nem jelentéktelen feladatok ezek, nem könnyű egyik pillanatról a másikra mindent megoldani.
A nemzetközi szervezetek hathatós segítségével azonban, ha apró lépésekben is, de van haladás. Azzal, hogy a gyermekek jogainak megsértése nyilvánosságot kap, sok esetben már elérhető a megoldás is.
Szlovákiában a nemzetközi egyezményben foglalt jogokat jó esetben betartják és a szociális hivatalok a szükséges esetekben közbelépnek, cselekednek is. A nagy nyilvánosság felé ennek a napnak az az üzenete, hogy figyeljünk a gyerekekre, hallgassuk meg őket, és főleg szeressük!
Örvendetes, hogy 2019 a külhoni magyar gyerekek éve lesz a Magyar Állandó Értekezlet döntése alapján.
Magyarországon a most zajló családvédelmi nemzeti konzultációnak is fontos kérdése a gyermekek jogainak erősítése. A magyar kormány várja a magyar emberek véleményét, amely alapján megalapozhatja további, a gyermekek védelmét erősítő döntéseit.
