Az üzletek, főleg az élelmiszerboltok felkészültek a karácsony előtti utolsó nagy rohamra. Az emberek ilyenkor jóval, akár egyötödével többet költenek élelmiszerekre és italokra. De vajon mi vár bennünket a polcokon? A korábban is megszokott kép tárul a szemünk elé, a behozatalból származó élelmiszer túlsúlyban van a hazaival szemben.
Szembetűnő mindez a húsfélék, édességek, de a gyümölcs és a zöldség esetében is. Vegyük például a húsféléket, azon belül is a füstölt árut, melyek többsége külföldi eredetű. Az ok egyszerű: Szlovákia nem önellátó disznóhús terén, ami viszont karácsony táján a legkeresettebb. Legújabban azonban már baromfihúst is Ukrajnából hozunk be.
Az élelmiszer-ellenőrök által górcső alá vett húsok zöme Lengyelországból származik, ezután következik a sorban Belgium, majd Csehország.
S hogy mit is találtak a húsok ellenőrzése során? Nagyobb mennyiségű benzopirént, a feltüntetett értékektől eltérő tartósítószereket és adalékanyagokat, melyeknek a húsokban nem volt keresnivalójuk.
Míg a hazai termék szigorú ellenőrzés alatt áll a farmtól kezdve a feldolgozáson át a raktározásig és az üzletek pultjáig, a külföldről származó húsok esetében csak feltételezhetjük, hogy rendben vannak. Mint azonban a tapasztalatok mutatják, ez egyáltalán nincs így.
A szlovákiai sertéshús-produkció közel 40 százalékát ugyan itthon értékesítjük, de a nagyobb része kivitelre kerül, a magyarországi vagy a lengyelországi vágóhidakra.
A Szlovákiából származó hús tényleges aránya a pultokon tehát alacsonyabb annál, mint amit az ország produkál.
Ugyancsak aggodalomra ad okot a belga hús növekvő behozatala. Belgium kénytelen volt szembenézni az afrikai sertéspestissel és elvesztette hagyományos kiviteli piacait, mire az ügyes belga kereskedők megvetették a lábukat Szlovákiában.
Ha biztosak akarunk lenni abban, mit is vásárolunk, figyelmesen kell olvasnunk a címkéket. Az összes húsáru esetében kötelező feltüntetni annak útját, ennek alapján megtudhatjuk, hogy hol nevelték az állatot, hol vágták le és dolgozták fel. De vajon gondolnak-e erre az emberek vásárlás közben?. „Gondolniuk kellene, ha biztosak akarnak lenni abban, hogy megfelelő minőséget fogyasztanak,“ ajánlja Jozef Bíreš, az Állami Állatorvosi és Élelmiszeripari Felügyelőség igazgatója.
Ha az emberek azt hiszik, hogy a hazai specialitások fogyasztásakor itthon tenyésztett sertéshúst esznek, tévednek. Ebben csak a hentesektől származó hús esetében lehetnek biztosak, akik hazai vágóhidakról vásárolnak. Ezekből azonban kevesebb van. A tavalyihoz képest javult viszont a helyzet a védett eredetű termékek tekintetében.
„Ügyeskednek“ a sörfőzdék is
Meglepő módon az ellenőrzések során kiderült, hogy bizony ügyeskedni próbálnak a kisipari sörfőzdék is, melyek tulajdonosai előszeretettel hangoztatják, hogy hiteles sört főznek. Az ellenőrzések során azonban kiderült, hogy az úgynevezett természetes sörök tartósítószereket és mesterséges édesítőket tartalmaznak, melyeknek az ilyen sörben nincs keresnivalójuk, ráadásul nem egyezett a megadott alkoholtartalom sem a ténylegesen mért értékkel.
Hasonló bizonyítványt állítottak ki magukról a mézsörök készítői is, itt sem egyezett az alkoholtartalom a megadott értékkel, s egyes mézsöröknek az összetevők miatt kellemetlen szaguk és ízük volt.
Jobb a helyzet viszont a szlovákiai borok terén. Az áruházláncok pultjain óriási választékban találhatók külföldi borok, gyakran nagyon alacsony áron, üvegenként két eurótól kezdődően. S bár az ellenőrzés során egyértelműen megállapítást nyert, hogy a szlovákiai borok jobb minőségűek, a külföldiek ár tekintetében lekörözik őket. Ennek következtében a külföldi borok aránya 70 százalékra nőtt.
Úgy tizenöt esztendeje még az üzleteinkben kapható zöldségek többsége Szlovákiából származott, mára szinte egész Európából szállítunk. A legtöbb hiányosságot az ellenőrzések során a helytelen jelölések, a nem megfelelő állapot, a penész és rothadás jelenléte, a rossz kinézet és a felszíni sérülések tekintetében találták.
Érdemes tehát jobban odafigyelnünk, mit is emelünk le az üzletek polcairól.
(A Pravda nyomán)
