Dr. Szili Katalin, miniszteri biztos, archívum (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az idei esztendő elsődleges célja, hogy a Kárpát-medence magyarsága megerősödjön – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, aki a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen szombaton megrendezett évköszöntő ünnepségen mondott beszédet.

Szili Katalin kifejtette: a magyarság és a Kárpát-medence megerősödése a szomszédos államok számára is jó, emellett Európa új igazodási pontjává válhat a térség.

Európában számos példa van az autonómiára

A székelyföldi autonómiatörekvések mellett a szórvány megvédése is fontos feladat, ezért minden magyar közösséget és embertársat segíteni kell. Ezt szolgálták a nemzetpolitika keretében az elmúlt nyolc évben meghozott intézkedések is – tette hozzá.

Szili Katalin szerint az idei első félévben, amikor Románia tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, Bukarest politikai innovációval állhatna elő, hiszen ha valóban európai, akkor elismerhetné államalkotó tényezőként a romániai magyarságot, és önrendelkezést biztosíthatna számára.

Mint mondta, Európában is számos példa van már az autonómiára, emellett az önrendelkezés azért is támogatandó, mert ha a közösségek erősek, akkor az államok is erősek lesznek – mondta.

Az idei év fontos eseménye lesz az európai parlamenti választás

Szili Katalin bírálta Európát amiatt, hogy hallgat az őshonos nemzeti kisebbségekről, és nem akarja megkülönböztetni őket a bevándorlóktól. Kiemelte, az idei év fontos eseménye lesz az európai parlamenti választás, amelyen világosan különbséget kell tenni a nemzetek Európáját akaró, illetve a bevándorlást támogató politikusok között. Mint mondta, ez utóbbiak a globális világban feloldódó Európát akarnak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy idén több évforduló is lesz. Így például harminc éve vette kezdetét a temesvári kommunistaellenes felkelés, amelyet Tőkés László református lelkész indított el, és amire az egész világ felfigyelt.

Mint mondta: Tőkés László nemcsak a magyarok, hanem a románok számára is a szabadságot jelentette, neve összefonódott a szabadsággal.

Ma már a nemzet valódi közösségként jelenik meg

Emlékeztetett, hogy az idén lesz a 15. évfordulója a kettős állampolgárságról tartott 2004. december 5-ei népszavazásnak is, amikor „a magyarországi balliberális közösség kiszolgáltatta a határon túli magyar közösséget a társadalom gúnyának”. Úgy vélte, ezért a „szégyenteljes” cselekedetért nap mint nap bocsánatot kell kérni.

Hozzátette: az elmúlt nyolc év nemzetpolitikájának köszönhetően azonban ma már a nemzet valódi közösségként jelenik meg.

(MTI)