Étel, ital, álom – Mindennapok és ünnepek a nép életéből – ezzel a címmel nyílt kiállítás Pozsonyban a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma épületében.
A kiállítási ünnepséget Varga Zaránd dunaszerdahelyi kisfiú furulyaszólója nyitotta, majd Jarábik Gabriella, a múzeum igazgatónője üdvözölte a vendégeket. A megnyitót megtisztelte jelenlétével Branislav Panis, a Szlovák Nemzeti Múzeum főigazgatója és Rigó Konrád, a kulturális minisztérium államtitkára is.
Branislav Panis örömét fejezte ki, hogy ilyen sokrétű és gazdag anyagot sikerült összegyűjteni, Rigó Konrád pedig arról beszélt, hogy a múzeum 2003 májusi megnyitása óta nagyon fontos küldetést teljesít, és ezzel a kiállítással is bizonyítja, hogy feladatának a legmagasabb fokon megfelel,
összegyűjti, szakszerűen feldolgozza, kategorizálja és bemutatja a Felvidék még meglevő, fellelhető tárgyi emlékeit, tárgyait, eszközeit.
Jarábik Gabriella ünnepi napnak nevezte a jelenlegi kiállítás megnyitásának napját, mert a múzeum létesítése után 16 évvel ezzel a tárlattal új fejezet nyílik az intézményük történetében. A már meglevő tárgyak mellé ugyanis újakat sorakoztattak fel, ráadásul a most bemutatásra kerülő értékek háromnegyede a múzeum saját tulajdonát képezi, amelyet maguk és munkatársaik gyűjtöttek fel, így
ez a kiállítás nem ideiglenes, nem időleges, hanem a múzeum állandó tárlata lesz.
Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma
Az anyag összeállítója, kurátora Danter Izabella volt, a látványtervezés pedig Szabó Réka munkáját dicséri. Danter Izabella elmondta, hogy a tárgyak a 19. század közepétől napjainkig mutatják be a Felvidék egyes tájegységeinek – a Csallóköztől Mátyusföldön, Nógrádon, Gömörön át a Bodrogközig és az Ung-vidékig – népi kultúráját, az emberek életvitelét, életmódját, a paraszti élet hétköznapjainak szerves részét képező eszközeit, használati tárgyait, a háziipar termékeit, az ünnepek megélésének tartozékait, a hitélet kellékeit. A kiállítás termeiben aztán a látogatók mindezeket szemügyre vehették. A tárlókban elhelyezett kiállítási tárgyakat jól egészítik ki Arany Adalbert Lászlónak és Lipcsey Gyulának a múlt század 40-es és 50-es éveiben készült fotói.
A népi kultúra sokszínűsége, a vidéki élet sajátos tárgyai, a paraszti társadalom jellegzetességei, a népélet és szokásvilág eszköztára mind-mind nyomon követhető itt.
No és itt vannak a paraszti gazdálkodás elengedhetetlen eszközei, az ásók, a kapák, a vesszőkosarak, a gereben, a guzsaly, a rokka, a vajköpülő, a túróprés, a csengők, a kolompok, a jelzőkürt.
A régi paraszti társadalomban fontos szerepe volt a hitéletnek, ezért nem véletlen, hogy a kiállításon helyet kapott a házi oltár, a szentképek sora, a házi áldás. Vannak itt tárgyak, viseletek, edények, bútordarabok többek között Lédecről, Serkéről, Ahából, Gútáról, Léváról, Szilicéről, Vágáról, Naszvadról, és a ma már nem létező Mohiból, amelynek helyét elfoglalta az atomerőmű, de íme hírmondónak itt van a reformátusok női ünnepi viselete. A tárgyak mellett három nyelvű ismertetést tüntettek fel: magyarul, szlovákul és angolul és megjelölték, hogy a tárgyak honnan származnak.
Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma
A kiállítás megvalósítása a Felvidék számos intézménye, múzeuma, intézete együttműködésének köszönhető, de olyan egyéneknek is, akik szakmai segítséggel, tárgyakkal segítették a szerteágazó munkát.
Remélhetőleg sok-sok látogatója lesz a tárlatnak, a bőséges anyag hosszas és alapos szemlélődést érdemel és bizonyára tiszteletet is ébreszt múltunk, gyökereink iránt, az iránt a nem könnyű, de tiszta és tisztességes életvitel iránt, amely őseinket jellemezte. Itt is láthattuk, hogy helye és rendje volt mindennek, a munkának, a hétköznapoknak, az ünnepeknek, az örömnek és a bánatnak is. Érdemes lenne mindezt továbbéltetnünk!
