A magyar parlament a 2019-es évet II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította, a nagyságos fejedelem születésének 343. és Erdély fejedelmévé választása 315. évfordulója alkalmából. Az emlékévben számos rendezvénnyel hívják fel a figyelmet II. Rákóczi Ferenc emberi nagyságára, történelmi jelentőségére. A Felvidéken a Csemadok pozsonyi székházának Rákosi Ernő termében rendezett kiállítással indították útjára az emlékévet.
A megnyitón Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója elmondta, hogy a kiállítás a Pozsonyi Magyar Intézet és a Varsói Magyar Intézet közös rendezésében, a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával a Csemadok Pozsonyi Területi Választmányának együttműködésével valósult meg. A háromnyelvű, magyar, szlovák, lengyel szöveggel ellátott nagy méretű táblaképek múzeumok, történelmi gyűjtemények anyagi alapján készültek.
Szabó József, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének tanácsosa, első beosztottja kiemelte, hogy Felvidék és II. Rákóczi Ferenc személye, indíttatása és hadi tettei elválaszthatatlanok, ezért is támogatja a magyar állam a Rákóczi emlékhelyek felújítását, így a szülőhely, a borsi kastély újjáépítését, amelyre jelentős összeget ítéltek meg. Külön kihangsúlyozta a fejedelem történelmi szerepét, emberi nagyságát és mintaként állította mindannyiunk elé.
Követendő a példája arra nézvést, hogy úgy szeressük hazánkat, ahogy ő, úgy őrizzük vallásunkat és identitásunkat, ahogy ő tette minden körülmények között.
Szabó József ezeknek a gondolatoknak a jegyében nyitotta meg hivatalosan az Istennel a hazáért és a szabadságért címet viselő kiállítást.
A kiállítás témájához szervesen kapcsolódott Kovács László történész élvezetes, sok-sok ismerettel szolgáló előadása. A Rákóczi-emlékhelyek a Felvidéken elnevezésű előadás vetített képein, Görföl Jenő remek fotóin végigkísérhettük mindazokat a felvidéki helyszíneket, amelyek II. Rákóczi Ferenc fordulatos életpályájához kapcsolódnak.
Zborói képpel indult a vetítés és az előadás, amely a Rákóczi-család ősi fészke volt, a kastély helyén ugyan ma futballpálya van, de mögötte a család kápolnája még megvan. Majd Borsival folytatódott, ahol II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született. A felvidéki kastély valószínűleg véletlenül lett születésének helyszíne. Édesanyja, Zrínyi Ilona udvartartásával ugyanis Munkács várából Regécre tartva megszállt a kastélyban, ahol aztán világra jött a kis Ferenc.
Életútja szerint következtek a felvételek és a magyarázat, a Jindrichuv Hradec-i jezsuita gimnáziumban majd a prágai egyetemen eltöltött évekről. Az előadó mindezek mellett nagyszerű korrajzot is adott, vázolva az akkori politikai közeget. Az előadás súlypontja aztán a Rákóczi-féle szabadságharc felvidéki helyszíneire helyeződött. Látványos képek tárultak a hallgatóság elé Rozsnyóról, Szepes váráról, Lőcséről, Késmárkról, Érsekújvárról, Trencsénről, Krasznahorkáról és nagyon értékes tudnivalók valamennyi színhelyről.
A történész Kassának külön fejezetet szentelt, hiszen 1906-ban itt leltek végső nyughelyet a Rodostóból hazaszállított fejedelem és néhány bujdosó társa földi maradványai. Kassán építették fel a bujdosók otthonául szolgált rodostói ház mását is, és benne helyezték el azokat a tárgyakat, amelyeket a törökországi otthonukul szolgáló házból elhoztak. Itt van több olyan bútordarab, amelyet a száműzetésben maga II. Rákóczi Ferenc faragott. A felvételeken láthattunk néhány szép szobrot, emléktáblát is, amelyek Felvidék-szerte hirdetik, hogy a nagyságos fejedelem megfelelő odafigyelést és tiszteletet kapott tájainkon az idők folyamán.
Az előadást követően Molnár László és Németh Imre verses-zenés műsora következett, amelyet szintén Kovács László állított össze a témához kötődő versekből, idézetekből, emlékiratokból és a kor hangulatát idéző kuruc-nótákból.
A kiállítás nagyméretű táblaképein nagyszerűen végigkövethető II. Rákóczi Ferenc élete, a szabadságharc története, a hozzá kapcsolódó események.
A szabadságharc ugyan elbukott, de tömegeket mozgatott meg és bizonyította, hogy a magyarok mindig harcra készek és össze tudnak fogni a politikai változások érdekében. Bizonyára ezért is vonult be történelmünkbe a kudarc ellenére is dicsőséges fejezetként.
A kiállítás anyaga a Csemadok székházából május elején Udvardra, a felvidéki helytörténészek találkozójára vándorol, majd felvidéki gimnáziumok, intézmények adnak helyet a gazdag anyagnak. A szervezők szeretnék minél több helyszínen bemutatni az anyagot, hiszen ez a kiállítás a II. Rákóczi Ferenc-emlékév egyik legjelentősebb része.
