(Fotó: pixabay)

Pirkadatkor Mária Magdolna és a másik Mária elment, hogy megnézze a sírt. Mekkora szeretet élhetett ezeknek az asszonyoknak a szívében, ha egy halottnak hitt jó barátért ekkora áldozatra voltak képesek. Mi már nem egy halottnak teszünk szolgálatot, hanem annak, aki azt mondta: „Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.”(Mt 25, 40) Krisztus fényt gyújtott ezeknek a búslakodó asszonyoknak a szívébe, jutalmul láthatták Jézust. Ez az új fény sietteti vissza őket a városba, s lelkendezve beszélik el az apostoloknak a történteket.

A föltámadás a dicsőség pillanata. Krisztus lelki vakságunk sötétségében meggyújtotta a hit és a kegyelem fényét. Az Úr maga szabadított meg minket. Jézus föltámadása hirdeti, hogy életünknek van értelme. Rettegéseink, félelmeink véget érnek egykor. Lesz szabadulás az elnyomás és az igazságtalanság terhe alól. Megszűnik az ember uralma az ember felett, s helyébe Isten országának boldogsága lép.

Szent Ágoston mondja Isten országáról: „Ott időzünk és látunk majd. Látunk és szeretünk, szeretünk és dicsőítünk. Íme, látjuk, mi lesz végül vég nélkül. Mert mi más a mi végcélunk, mint eljutni az országba, melynek nincs vége.” Örök életet és országot készített mindenkinek Isten Szent Fia feltámasztásával, aki ezekkel a szavakkal lépett a világba: „Íme, jövök Istenem, hogy megtegyem akaratodat.” (Zsid 10, 7)

Jézus a mai szeretetszolgálatot tevők felé is nagy odaadással és szeretettel fordul. Mindannyian a feltámadott Krisztus tanúi lehetünk családunkban, ismerőseink között, és a reánk bízottak körében.

Lássa meg mindenki, aki csak találkozik velünk, hogy mi a feltámadott Krisztustól kapjuk az erőt, a bátorságot, hogy szembenézzünk a jelen élet nehézségeivel, mert tudjuk, hogy ez a világ elmúlik. De Krisztus él, és vele együtt mi is élni fogunk, akik éppen ott, ahol vagyunk, Isten akarata szerint építjük országát mindennapi szeretetszolgálataink által.

A feltámadott Krisztus új reménnyel, új erővel tölti el mindnyájunk szívét. Megmutatja, hogy életünknek van értelme, életünknek van jövője. Életünk értelme, jövője Istennél van. Ahhoz, hogy Jézusban gyökerező életünk reményt és hitet fakasszon mások életében, annyi szükséges, hogy attól az igazságtól áthatva tudjunk közeledni az emberekhez, hogy Jézus feltámadott, tehát él és újra el fog jönni. Szükséges, hogy az élő Krisztusba vetett hittel ki tudjunk lépni az elkeseredés, bátortalanság, keményszívűség sírjából, valamint képesek legyünk otthagyni korsónkat, mindennapi gondjainkat, nyugtalanságainkat, mint a Jákob kútja mellett a szamariai asszony, hogy hirdethessük az embereknek, Jézus feltámadott, s mi is élünk és élni fogunk általa.

Minden egyes vasárnapon a feltámadás titkát ünnepeljük. A feltámadt győztes övéi közé jön, hogy a lakomát együtt ülje meg velük, s ez mintegy előjele annak a lakomának, amelyre a világ négy tájáról gyűjti egybe övéit.

A szerző kanonok, nagyszombati püspöki helynök.