Kedden a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében két lévai járásbeli településen adtak át felújított óvodát. Az átadási ünnepségeken jelen volt Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Az ünnepséget követően a Felvidék.ma többek között a program lebonyolításáról, a magyar–szlovák kapcsolatok alakulásáról, illetve az egy hete elfogadott himnusztörtvényről is kérdezte az államtitkár urat.
Milyen céllal indították el a programot?
A nagyhatalmak döntései nagy mértékben befolyásolták egyes nemzetek, közösségek életét. Teljesen természetes az, hogy a magyar kormány, illetve az anyanemzet felelőssége, hogy odafigyeljen azon nemzetrészeinkre, melyek egy száz évvel ezelőtti döntés következtében már országokban élnek. Alapvető feladatunk, hogy minden eszközzel hozzájáruljunk azon gyermekek magyarságának megtartásához, akik most születnek, illetve most járnak óvodába. Ennek része a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, amely óriási lehetőség a felvidéki magyar közösségeknek is.
A program 2017-ben indult. Hol tart jelenleg a felvidéki felújítások ütemezése?
Jelenleg a program második ütemének közepénél tartunk. A Felvidékre nagyságrendileg mintegy 13 milliárd forintnyi támogatást nyújtottunk. Ebből közel százhatvan bölcsőde és óvoda újult meg, s több mint harminc épült. Hatalmas jelentőséggel bír, hiszen tapasztaljuk, hogy a felvidéki magyar településekre jóval kevesebb szlovák állami támogatás érkezik ezen a téren. A magyar kormány segítségével ezt próbáljuk pótolni.
A beszédében többször kitért arra, hogy ezek a beruházások az itt élő mindkét nemzetet szolgálják.
Egy évezredig magyarok és szlovákok, népek és családok együtt éltek a Kárpát-medencében. Mindeközben mindenki megőrizte saját nyelvét és kultúráját. A kultúra és a nyelv összekapcsolódik. Amikor baj volt, azt általában kívülről gerjesztették. Ezeket a dolgokat nem szabad hagynunk. Ilyen szempontból az óvodafejlesztés, de akár az egyházi ingatlanok felújítása nem csupán az itt élő magyarságot szolgálja, hanem a szlovák közösségeket is, hiszen nekik sem minden, milyen körülmények között élnek, nevelődnek.
Ezért fontos, hogy sok olyan gesztust tegyünk egymás felé, melyek ezt a békés együttélést szolgálják és erősítik, hiszen mindez a következő évszázadokra megmaradásunk záloga is.
Ugyancsak kiemelte a szlovák magyar kapcsolatok erősödését. A múlt héten elfogadott himnusztörvény miként befolyásolja ezt a kapcsolatot?
Felelőtlen és nagyon rossz döntésnek tartottuk a Szlovákiában elfogadott himnusztörvényt, mivel
a magyar himnusz Istenhez szóló imádság, mely sohasem más nemzet ellen szól.
Fontos, hogy a többségi társadalom Szlovákiában is érezze azt, hogy az itt élő magyarság a kereszténység erősítését szolgálja. Napjaink fokozatosan változó Európájában ez fontos kapocs a nemzetek között. Hiszem, hogy egymásra vagyunk utalva, egymásért kell dolgoznunk, s ha hibát vétünk egymás ellen, azért szólni kell.
A magyar és szlovák politikai kapcsolat erősödik a legmagasabb szinteken is. A hibákat, mint amilyen a himnusztörvény is, meg kell említeni, ki kell javítani. Hiszen egy közösségben csak úgy tudunk élni, ha helyretesszük, kijavítjuk a hibákat. Nem szabad elfogadni, hogy egy nemzet imája ne hangozhasson el ünnepségeken és más alkalmakkor. Ez sohasem mások ellen van, ezt tudatosítani kell. Ugyanakkor hiszem azt, hogy ahogy évszázadokon át békésen együtt tudtunk élni, úgy a következő évszázadokban is képesek leszünk erre.
