A hegyre vezető utakon, zivatarban tömegesen felérkező zarándokokkal 9 óra 45 perctől a pápai szentmise bevezetőjeként részletes információkat osztottak meg az arany rózsáról, valamint a kegyszoborról.
A tájékoztatás szerint a Kárpát-medence egyik legszentebb helyére, a csíksomlyói nyeregbe hozta el Péter apostol utóda, Jézus Krisztus földi helytartója a pápák különleges adományát, amelyet ma már különböző Mária-kegyhelyeknek ajándékoznak. Az arany rózsát Ferenc pápa Mária-tisztelete jeléül hozta el és ajándékozta a segítő, csodatevő Szűzanya csíksomlyói szobra és a vidék népének hite iránti elismerés jeleként.
A különleges megtiszteltetést mutatja, hogy a Kárpát-medencében jelenleg nem őriznek egyetlen pápai arany rózsát sem. Ez a különleges virág az öröm és a szeretet jelképe és a régi szertartáskönyvek szerint Krisztus-szimbólum. Így az adományozása nemcsak egyszerű elismerés, hanem küldetést is jelent.
A Ferenc pápa által a csíksomlyói Szűzanyának ajándékozott rózsa ezüstből készült, a rózsa szárát és a címert 24 karátos arannyal vonták be. Az alapja rózsaszín márvány, amelyen egy ezüstözött váza áll a pápai címerrel, benne két szál természethű rózsa, a leveleik ezüstből készültek. A rózsa közel 84 cm magas, súlya 1200 g.
Megnyugtató volt a helyi közösség számára, hogy féltett szobruk biztonságban feljutott a nyeregbe. A rózsa Szűz Mária kegyszobra előtti elhelyezéséhez ugyanis a szobrot érseki engedéllyel Erdély legjobb farestaurátorai, Mihály Ferenc vezetésével, nagy felelősséggel kivitték és hozzák is vissza a pár száz méteres zarándokúton.
A kegyszobrot most első alkalommal hozták ki a nyeregbe, mintegy szimbolizálva, hogy ahhoz, hogy további áldásban, kiváltságban részesülhessen az egyház, ki kell lépnie saját falai közül.
Fontos elmondani, hogy a Csíksomlyói Szűzanya szobra a világon ismert Mária-kegyszobrok közül a legnagyobb. A XVI. század elején reneszánsz stílusban, hársfából készült, alkotója ismeretlen, magassága pedig pontosan 2,27 méter.
A napba öltözött Asszonyt ábrázolja (Jel 12,1), akinek lába alatt van a hold, fején a tizenkét csillagból álló koszorú. Királynőként is ábrázolja Szűz Máriát: fején korona, jobb kezében jogar, bal karján tartja szent fiát, a világ Megváltóját.
A szentmise kezdetéig a teljesen megtelt nyeregben a hívek Mária-énekeket énekeltek és a rózsafüzért imádkozták, valamint ajándékfelajánlásokkal járultak Szűz Mária szobra elé. Majd áhítattal várták Ferenc pápa megérkezését.
Lassan szűnni kezdett az eső is. A pára felszakadozásával pedig láthatóvá váltak az emberekkel megtelt szektorok. Mire Ferenc pápa begördült a szektorok közé, az eső teljesen elállt. A zarándokok ujjongva, tapssal köszöntötték.
A különleges, történelmi eseményen rangos magyarországi közméltóságok is jelen voltak. Áder János köztársasági elnök mellett Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes is részt vett a pápai szentmisén.
A pápa olaszul elmondott homíliájának fő gondolatában Erdély szellemi és hitbeli örökségét emelte ki.
„Ti minden évben, pünkösd szombatján, elzarándokoltok ide, hogy eleget tegyetek őseitek fogadalmának, megerősödjetek az Istenbe vetett hitben és a Szűzanya iránti áhítatban, akit ez a fából készült csodálatos szobor jelenít meg. Ez az évi zarándoklat Erdély öröksége, azonban egyúttal tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is.”
„Zarándokolni nem más, mint érezni a meghívást, a késztetést, hogy járjunk együtt az úton, kérve az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és a mostani sérelmeinket és bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében.”
