A születési dátum alapján meghatározott eddigi személyi szám (rodné číslo) helyett egy véletlenszerűen összeállított tízjegyű azonosító szám bevezetését tervezi a belügyminisztérium. Az úgynevezett BIFO-t (bezvýznamový identifikátor fyzickej osoby), azaz a természetes személyek jelentéstartalommal nem bíró azonosító számát 2020 áprilisától tüntetnék fel a személyi igazolványokban és a gépjárművezetői jogosítványokban.
A bonyolult nevű szám egy új hivatalos azonosító lesz, melyből a mostani személyi számmal ellentétben nem lehet következtetni az adott személy születési adataira. Bevezetésének oka a személyi adatok fokozott védelme, valamint a jelenlegi személyi szám meghatározásánál előforduló hibalehetőségek kiküszöbölése, továbbá az a tény, hogy a személyi számok kombinációs lehetősége belátható időn belül kimerül. „Mindenütt a személyi szám, valamint a vezeték- és keresztnév alapján azonosítanak bennünket. Ezt a funkciót töltené be az azonosító szám“ – magyarázta Denisa Saková (Smer) belügyminiszter.
Az illetékes hivatalok egyéb személyazonosításra szolgáló kódokat is létrehoznak, a szakemberek azonban a törvényi háttérben uralkodó káoszra és a tervezett változtatással összefüggő tetemes kiadásokra hívják fel a figyelmet.
Szlovákiában 1954-ben vezették be a személyi számok alkalmazását, 2053-ra pedig a 9-10 jegyből álló számsor összes lehetséges variációja kimerül. Ez késztette a belügyminisztériumot a változtatásra, így még 2010-ben hozzálátott egy új megoldás kidolgozásához.
A törvényjavaslat szerint minden személynek egyedi azonosító száma lesz (BIFO). Ez a tervek szerint egy véletlenszerűen meghatározott tízjegyű szám lenne, melyet egy kriptográfiai kulcs alapján állítanának össze. Ez azt jelenti, hogy titkosított módon jönne létre és az ember élete során változatlanul szerepelne az adott személy hivatalos irataiban.
Ezt alkalmazzák majd az útlevelek és a családi pótlék ügyintézésénél is. „Az okok egyike a a személyi szám kiadásánál fennálló hibalehetőség és a nemkívánatos kettősség, azonosság elkerülése, ami sok gondot okoz a polgároknak“ – indokolta a változás szükségességét a belügyminisztérium sajtóosztálya. További indoknak számít, hogy a személyi szám adataival vissza lehet élni, mivel annak alapján megállapítható az adott személy kora, neme, ami tömeges feldolgozásnál bizonyos esetekben értékes kommersz célokra szolgáló információ lehet.
A belügyi tárca több évig tartó előkészületek után a személyek azonosítására szolgáló biztonságos rendszert javasol. A BIFO-n kívül úgynevezett szektorazonosítók bevezetésével is számolnak. Ez annyit jelent, hogy a Szociális Biztosító, az egészségbiztosítók, munkahivatalok és ügyészségek saját számot adnak ügyfeleiknek. Ezeket azonban a polgárok nem ismerik és nem használhatják fel, nem lesznek ugyanis feltüntetve a hivatalos iratokon, kizárólag a hivatalok közötti belső kommunikációra szolgálnak.
„Digitális adatokról van szó, melyek segítségével az állami információs rendszerek kommunikálnak egymással annak érdekében, hogy minden személy anonimitása biztosított legyen“ – közölte a sajtóosztály. Az adott személy csak egy tízjegyű számot ismer majd, ezt fogják feltüntetni az iratain. A további számok bevezetése a tárca szerint a fokozott biztonságot garantálja.
Az új BIFO azonosítót 2020 áprilisától tüntetik fel a személyi igazolványokon és a jogosítványokon. Ezek az iratok így az átmeneti tízéves időszakban két azonosításra szolgáló számadatot tartalmaznak majd, a BIFO mellett a személyi számot is, majd 2030-tól már csak a BIFO azonosítót.
Ez azt is jelenti, hogy az egyes hivataloknak az információs rendszerüket módosítaniuk kell a változáshoz. A belügyi tárca uniós alapokból már több mint 8 millió eurót költött erre a célra, s egyelőre úgy látják, a változás bevezetésére a 2020-2022-es időszakban még további 4,8 millió euróra lesz szükség, de azt sem zárták ki, hogy mindez ennél jóval többe fog kerülni.
Az Adatvédelmi Hivatal szerint azonban a törvényjavaslat nem mentes a hiányosságoktól sem. Szerintük nem egyértelműek a rendelkezései, s ezért már 35 javaslatot terjesztettek be ezzel kapcsolatban. Pontosítani szeretnék, hogyan határozza meg az azonosító számokat a belügyi tárca és miként értesül erről az érintett személy. Éppen ezek anonimitását kérdőjelezték meg, miáltal az egész elveszti a lényegét. Egyben nehezményezték azt is, hogy a minisztérium a hivatalukat nem kérte fel együttműködésre.
A Slovensko Digital társulás a BIFO bevezetését helyes lépésnek tartja, mivel a személyi számokat hosszú távon az ő véleményük szerint is mással kell pótolni. Ugyancsak értékelik, hogy a minisztérium elég időt hagyott a változások bevezetésére. Bírálják viszont az azonosító szám generálásának módját, továbbiak bevezetését viszont feleslegesnek tartják.
„A személyi számról a BIFO azonosítóra való fokozatos átmenet igényes feladat lesz, helyes, hogy tíz évet szánnak rá, mialatt mindkét adatot párhuzamosan használják majd“ – vélekedett a társaság informatikai biztonsági szakembere, Ľubor Illek. A BIFO azonosítót, mint kriptografikai kulcs alapján véletlenszerűen létrehozott tízjegyű számot azonban szerencsétlen megoldásnak tartják.
„Nem lehet kizárni az azonos BIFO és személyi szám létrehozását, s ez megtévesztő lesz“ – vélekedett Illek. A BIFO megadásánál ugyanis előfordulhat hiba, vagy elírás, több BIFO lehet nagyon hasonló, például könnyen adódhat csak egyetlen számnyi eltérés.
A szektorazonosítókat viszont feleslegesnek tartják, mivel ha a nyilvántartásban más szám szerepel, mint a személyes iratokban, az nagy hibalehetőséget jelent. Szerintük a törvényjavaslatból nem derül ki, miért kell egy rendkívül bonyolult identifikációs rendszert bevezetni a közigazgatásban, melynek alkalmazása rendkívül sokba fog kerülni, a becslések szerint akár 250 millió euróba.
(Felvidék.ma/Pravda)
