Orbán Viktor szerint Magyarország biztató pályán maradását nem belülről, hanem kívülről fenyegeti veszély. A miniszterelnök a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) szombati pódiumbeszélgetésén beszélt erről.
A kormányfő kijelentette: bonyolult manőverek eredményeképpen sikerült megakadályozni, hogy Soros György embere kerüljön az Európai Bizottság élére, és azt, hogy ideológiai gerillákat helyezzenek fontos európai tisztségekbe.
A miniszterelnök szerint az Európai Bizottságnak ezután a szerződések őreként kell viselkednie. „Abba kell hagynia a politikai aktivizmust. Nem politikai testület, nem dolga, hogy programja legyen, és nem dolga, hogy politikai támadásokat intézzen a tagállamokkal szemben” – jelentette ki.
Történelmi lehetőség a nemzet megerősítésére
Ma a magyar nemzet birtokában van azoknak a politikai, gazdasági képességeknek, és hamarosan birtokában lesz azoknak a fizikai képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, és amelyek segítségével független tud maradni – mondta a miniszterelnök. A magyar kormányfő előadásában kiemelte: az ország önrendelkezését visszaszerezték, és a határokat is megvédték a migrációval szemben.
Rámutatott: nemzedékük történelmi lehetőséget kapott a magyar nemzet megerősítésére. Ez egy igazságtalanul nehéz küzdelem volt eddig is, és igazságtalanul nehéz küzdelem lesz ezután is
– értékelt.
Orbán Viktor miniszterelnök (k), Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (b) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2019. július 27-én.
MTI/Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor úgy fogalmazott: az elmúlt harminc évben rájöttek arra, hogy nem az időnek kell célt tulajdonítani, hanem „az időben benne” a saját életünknek kell értelmet adni. Hozzátette: ez nem csak egyénenként, hanem nemzedékenként is igaz, a nemzedékük életének kell értelmet adni.
Ha jövő év tavaszán beigazolódik az európai gazdaság kilátásaira tett helyzetértékelésünk, 2020 tavaszán egy második gazdaságvédelmi akciótervre lesz szükség, ősszel pedig egy harmadikra is – mondta a miniszterelnök. A kormányfő hangsúlyozta: az akcióterveknek a versenyképességet kell javítaniuk.
Jogállamisági cicaharc: ide jó idegek kellenek, hogy ne nevessük el magunkat
A miniszterelnök a közeljövőről szólva kitért rá: Magyarországnak lesznek csatái jogállamisági kérdésekben is, „ide jó idegek kellenek” azért, hogy „ne nevessük el magunkat”, és ezzel „ne sértsük meg partnereinket”.
További fontos kérdésnek nevezte, hogy mi történik a Fidesz és a KDNP tagságával az Európai Néppártban (EPP). Ehhez egyelőre várni kell, hogy az EPP-ben tisztuljon a helyzet, a néppárt eldöntse, milyen jövőt szán magának, és erre az EPP őszi kongresszusán kerülhet sor – vélekedett.
Résztvevők Orbán Viktor miniszterelnök előadását hallgatják a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2019. július 27-én.
MTI/Koszticsák Szilárd
Demokrácia igen, liberalizmus nem
A tőkés piacgazdaság kereteit, a demokratikus jogi és politikai intézményeket fenn kell tartani, de a társadalmi szerveződés módját meg kell változtatni, vagyis „demokrácia igen, liberalizmus nem” – jelentette ki a kormányfő.
Amikor 2010-ben arra kellett felelni, hogy a megörökölt problémák megoldása elképzelhető-e a liberális demokrácia keretein belül, azt válaszoltuk, hogy ezeken a kereteken belül nincs jó válasz, mást kell létrehozni. Újragondoltuk, új elvi alapokra helyeztük a közösség és az egyén egymáshoz való viszonyát – mutatott rá.
Közölte: a liberális rendszerben egyének egymással versengő halmaza a társadalom, nincs nemzet, legfeljebb politikai nemzet. Ehhez képest az illiberális vagy nemzeti nézőpont szerint a nemzet történetileg és kulturálisan meghatározott közösség, amelynek tagjait védelmezni kell, fel kell készíteni a világban való közös helytállásra, és az az egyéni teljesítmény érdemel elsősorban elismerést, amely a közösség javát is szolgálja – sorolta a miniszterelnök.
Az illiberális politika értelme nem más, mint a keresztény szabadság
Magyarországon létrejött egy illiberális állam, egy valódi állam- és politikaelméleti modell, egy sajátos kereszténydemokrata állam – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
A magyar miniszterelnök előadásában rámutatott: az a tétel, hogy minden demokrácia szükségszerűen liberális és a kereszténydemokráciának liberálisnak kell lennie, egész egyszerűen nem igaz.
Hozzátette:
a liberális demokrácia addig volt életképes, amíg a keresztény alapjait el nem hagyta.
Orbán Viktor miniszterelnök lengyel fiatalok között a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.
MTI/Koszticsák Szilárd
Addig, amíg a személyes szabadságot és a tulajdont védte jótékony hatással volt az emberiségre. Ugyanakkor amikor elkezdte felszámolni azokat a kötelékeket, amelyek az embert a valóságos élethez kötik, megkérdőjelezte a nemi identitást, leértékelte a vallási identitást, fölöslegesnek minősítette a nemzeti kötődést, tartalma radikálisan megváltozott – fejtette ki a miniszterelnök, aki kiemelte: a mögöttük hagyott 20, 30 évnek Európában ez a korszelleme.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy amikor támadják, kritizálják őket a liberális demokrácia hívei, akkor nem vitatkoznak, hanem a gyűlölet szól a bírálókból.
Orbán Viktor szerint az illiberális politika értelme nem más, mint a keresztény szabadság.
A miniszterelnök a fórumon kijelentette: „a keresztény szabadságért dolgozó politika arra törekszik, hogy megvédjen mindent, amit a liberálisok elhanyagolnak, elfelejtenek és megvetnek”.
Kijelentette:
„az előttünk álló 15 évet azzal fogjuk eltölteni, az lesz a nemzedéki küldetésünk, hogy szembeforduljunk a liberális korszellemmel, és a liberális internacionalizmussal”.
Megjegyezte: „a pálya ugyan feléjük lejt, de a mi oldalunkon van az, amit szépnek, szabadnak és igazságosnak lehet mondani, és keresztény szabadságként foglalhatunk össze”.
