A KKA-ról Gombaszögön (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Valakinek az az erény, hogy tudja, kinek kell adni díszdobozban a bonbont – jegyezte meg Hégli Dusán a gombaszögi fórumon. Viszont a KKA-ban az előadók szerint sokkal igazságosabb rendszer jött létre – állítják a témában Gombaszögön előadók.

A Gombaszögi Nyári Táborban a Kisebbségi Kulturális Alap elmúlt két évét elemezték a kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Molnár Norbert, Zsélyi Katalin, Hégli Dusan és Tóth Tibor. A beszélgetést Sánta Szilárd vezette.

Molnár Norbert szólt a KKA megalakulásáról, mely eleinte nagyon kaotikus volt. „Te vagy az igazgató, menj és oldd meg” – így kezdődött a munka, mondta.

A Kisebbségi Kulturális Alap 8 millió euróból gazdálkodik. Ebből 4 100 000 jut a magyar kisebbségre, a teljes összeg 53%-a, a törvényből adódóan. Molnár Norbert igazgató szerint a kisebb létszámú kisebbségeket pozitívan diszkriminálták. A saját lélekszámukhoz képest túl vannak finanszírozva, viszont meg kell jegyezni, hogy például egy helyi lap kiadása mindenkinek ugyanannyiba kerül.

„Az első évben nem voltak adottak a támogatási minták. Problematikusak voltak a kifizetések is. Idén ott tartunk, hogy már 1000 pályázatot kifizettünk” – fejtette ki. Elmondta, azt tapasztalják, hogy minden kisebbség szereti kisajátítani az alapot, pedig az 13 kisebbségnek szól.

Úgy értékelik, hogy a pályázók két nagy csoportba sorolhatók. Az alkotók és ápoló kisebbségek. Az utóbbiak csak azért dolgoznak, hogy fennmaradjanak. A legaktívabb a roma és a magyar kisebbség, melyek három-három szaktanácsban dolgoznak.

Bárdos Gyula, Czimbalmosné Molnár Éva, valamint a civil szervezetek képviselői a fórumon (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Az A, azaz a közművelődési bizottság munkája a legnehezebb. Ide évente több mint 850 pályázat érkezik be. Az elbírálásnál a magyar bizottság nyolc napon át ülésezik. Zsélyi Katalin, a Rimaszombati Városi Művelődési Központ munkatársa az egyik döntnök, aki elmondta, ide tartozik az oktatás és a kutatás területe is.

„Nagyon nehéz felkészülni, mert különböző pályázatokról van szó. Nem lát minden döntnök minden pályázatot. A pontok döntenek, ahol öt szempontot vesznek figyelembe. Lényeges a régió, annak hatósugara; de a költségvetési tételek jogosultsága is egy fontos értékelési szempont. Igyekszünk következetesek lenni, de számomra kérdéses, hogy meg tudjuk-e ezt tenni, ha nem látunk át minden pályázatot” – mondta Zsélyi Katalin.

Molnár Norbert kiegészítésképpen hozzátette, ez azért van, mert 60 napon belül kell döntést hozni. Egy döntnökre közel 100 pályázat jut, s pontoznak. A bizottságban viszont minden pályázatról beszélnek, egyeztetnek. A legkiterjedtebb a művészeti kategória. Az értékteremtő és fesztiválrendezvények is ide tartoznak, s ezeket kell összehasonlítani. „Ember legyen a talpán, aki mindenki számára elfogadható döntést tud hozni” – szögezte le Zsélyi Katalin.

„Minden pályázó felelőssége, hogy reális igényekkel, valós költségvetéssel és józanul pályázzon” – mondta Zsélyi Katalin.

A B, azaz a média, vagy ahogy a KKA-nál mondják, Betű kategória, a C pedig a művészeti, ahol Hégli Dusán az egyik döntnök. Ő a fórumon felhívta a figyelmet, hogy a szakmák kezdik elveszíteni a hitelüket, ma mindenki filmes, operatőr, fényképész, illetve rendező. „Értékelni kell, s a kisebbség felelőssége, hogy szakembereket jelöljön bizottsági tagoknak, aki jól meg tudja ítélni az adott területet” – mondta Hégli. El kell fogadni, hogy vannak szakmai ágak, s azokat olyanoknak kell képviselniük, akiknek adott hozzá a végzettségük.

Hégli megjegyezte: „ma sajnos a minőségi faktor nem szexi”.

A tagokat a civil szervezetek maguk választják az egyes bizottságokba. A roma bizottságban néhány kivételtől eltekintve teljesen megújul a döntnökök összetétele. Mindez, ahogy a döntési szempontok is, nyilvánosan követhetők a KKA oldalán. A magyar bizottságokban az új választásra szeptemberben kerül majd sor. „Idén a tavalyinál jóval kevesebb, összesen 170 szervezet regisztrált. A Csemadok-alapszervezetek passzívak maradtak, ez meglepett” – jegyezte meg az igazgató. A miértekről nem esett szó.

Tóth Tibor a regisztrálásról beszélt, melyet szakmai alapon próbáltak koordinálni.

Urbán Péter, a Tandem vezetője közönségkérdésben felvetette, nagyon jó lenne, ha mindenki a saját anyanyelvén írhatná a projekteket. Molnár Norbert erre azt válaszolta, hogy ezt nem tervezik, mivel lehetetlenné tenné az ellenőrzést, a fordítás költségeit ugyanis nem tudják vállalni…