Immár harmadik éve műsoron tartja a Teátrum Színházi Polgári Társulás A cigánytábor az égbe megy című kétrészes musicalt. Céljuk a cigány kultúra és mentalitás megismertetése.
„Ki tud többet? A bölcs vagy bolond? – A bolond. A bölcs mindenben kételkedik.” – így kezdődik Lojkó Zobár lótolvaj és Makar Csudra, a vén és bölcs cigány párbeszédével a színdarab.
A vén cigányt Dráfi Mátyás Jászai-díjas színművész-rendező alakítja, aki több évtizedes álmaként a Makszim Gorkij Makar Csudra című novellájának szerelmi történetét dolgozta fel. A daliás, jószívű lótolvajba, Lojko Zobarba egyszerre két nő szeret bele: a kocsmárosnő, és a szép, önmagát bálványozó cigánylány, Rada. Szerelmi tragédia tanúi leszünk.
Az 1976-os szovjet, azaz ukrán film a magyarok lakta vidéken, Kárpátalján játszódik a 19. században, ahol megjelenik a magyar gróf is, s vonulnak benne végig a Kárpátokon a Galíciából érkezett cigányok. Közben Jevgenyij Doga gyönyörű zenéje csendül fel, a dalok eredetiben, cigányul hangzanak el a színdarabban is. A színpadon táncol a Bellő táncegyüttes, a zenét a Bellő zenekar Deme László vezetésével szolgáltatja.
„Már a hetvenes években elhatároztam, hogy egyszer ezt a filmet színdarab formájában megcsinálom. Pár éve sikerült összehozni a film alapján. A Felvidéken ismerős Rigó Monikát szemeltük ki az egyik főszerepre, a másik főszereplő pedig egy régi jó kollégánk Budapestről, Berecz György személyében” – nyilatkozta Dráfi Mátyás rendező.
A Felvidék.ma-nak adott interjúban Rigó Mónika kifejtette, azért vállalta el a főszerepet, mert azt szeretné, ha új oldaláról is megismernék, Radaként. „Nagyon sokat ad nekem ez a szerep. Számomra boldogság, mivel meg tudom mutatni egy újabb arcomat. Annyira otthon érzem magam a színpadon, a kollégáimmal, a táncosokkal valójában egy nagy családot alkotunk” – nyilatkozta.
A díszlet úgy készült el, hogy a legkisebb színpadon is felállítható és eljátszható legyen a darab, annak ellenére, hogy 40 ember szerepel benne.
„A kis falvaknak is szükségük van színházi kultúrára, nem mindenkinek adatik meg, hogy elmenjen a nagyvárosba” – véli Dráfi. Kifejtette, ragaszkodik az élőzenéhez is. „Néha egy szál zongora is többet ér, mint a playback. Eddig még mindent élőzenével rendeztem, ott volt a Mágnás Miska, a Gül Baba, s emlékezetes a Bánk bán, melyet 30 tagú zenekarral csináltunk meg” – tette hozzá.
A Teátrum Színház Rimaszombatban és környékén igyekszik minden darabot bemutatni. Dráfi Mátyás édesapja Medvesalján tanított, akit tulajdonképpen nem ismerhetett, mert azon az éjszakán halt meg a fronton hastífuszban, amikor ő született. De Gömörhöz nemcsak édesapja személyén keresztül kötődik, mivel a sors úgy hozta, hogy sajógömöri lány lett a felesége.
Gömörben népes a cigány lakosság, saját kultúrájukkal, nyelvükkel viszont kevesen akarnak megismerkedni, legalábbis a színházi előadás iránt nem igazán érdeklődtek, pedig mint a társulat vezetőjétől megtudtuk, ezért jöttek erre a vidékre, több előadást is betervezve.
„Csodálkozom, hogy például Rimaszécsen visszamondták az előadást, mert az önkormányzatnál azt mondták, nem kívánatos a darab, mert állítólag kifigurázzuk a cigányokat. Pedig nem ez a szándékunk, s ha így lenne, akkor nem lennének cigány szereplők a darabban” – mondta a Felvidék.ma-nak Dráfi Mátyás. Leszögezte, az a céljuk a darabbal, hogy a cigány kultúrát és a mentalitást megismertessék másokkal.
Rigó Mónika, akit egyébként Bangó Margit koronázott meg a cigány kultúra továbbadására, a Felvidék.ma-nak elmondta, nagyon örülne, ha az előadásokon a romák is megjelennének.
„Itt a romaságot, a roma kultúrát mutatjuk be, itt meg lehet tanulni, hogy régebben hogyan zajlott az élet, volt öröm, bánat, halál. Ajnácskőn örömömre szolgált, hogy a színpadról láthattam a romákat, s szerintem többen voltak, mint a magyarok. Élvezték az egész műsort, a végén pedig mindenki odajött fényképezkedni. De Rimaszombatban nem sok roma jött el, amiért szomorú vagyok, viszont remélem, hogy ennek a színdarabnak a híre el fog jutni a fülükbe” – tette hozzá.
Kifejtette, a darabban romák és magyarok dolgoznak együtt, egymást támogatva. Mint mondta, kicsit nehéz a romákkal, valószínűleg sem a filmet, sem a darabot nem értik, s ezért járja az a hír, hogy a darabbal kigúnyolják a romákat. „Ez nem így van. Számomra ez a darab küldetés, s szeretném, ha romák megértenék, s nem mindig a rosszat keresnék. Szeretném, ha megnéznék, s bátrak lennének, hogy meg tudjuk mutatni, mi, romák összetartunk. A magyarokkal nincs gond, a magyarok támogatnak, segítenek, s itt azt is bemutatjuk, hogyan lehet a magyarokkal együtt dolgozni” – magyarázta Rigó Mónika.
Aki a filmet és a darabot összeveti, láthatja, hogy a színpadon egy finomított változat tárul a közönség elé. A cigánytábor az égbe megy színdarab legközelebb szeptember 13-án Nagykaposon lesz megtekinthető.
