Isten szolgája, Esterházy János földi maradványait 2017 szeptemberében helyezték el végső nyughelyére az alsóbodoki Szent Kereszt felmagasztalása kápolna sírboltjában. Az évforduló alkalmából emléknapra került sor idén szeptember 14-én. A rendezvény védnökei Áder János, Magyarország köztársasági elnöke és Mons. Ďurčo Zoltán, a Nyitrai Egyházmegye püspöki helynöke voltak.
A zarándokok kora délelőtt gyülekeztek az Esterházy János Zarándokközpontban, ahol bejárhatták az emlékparkot és megtekinthették az Esterházy János Múzeumot, könyveket és emléktárgyakat vásárolhattak szeretteiknek. Az emléknapra imafüzet is készült, mely emlékeztet bennünket, hogy továbbra is egyek maradjunk lélekben és megújítsuk hitbéli fogadalmunkat: a mi jelünk a kereszt!
A Sztruhár Izrael Diána és Sztruhár György rendezésében készült az Út a végtelenbe című film bemutatójára a szabadtéri színpadon került sor. A vértanú gróf életét ismertető megrendítő emlékfilm vetítésére rengeteg érdeklődő gyűlt össze.
A filmbemutatót követően a zarándokok a Hűség keresztútját járták be a zoboralji hagyományőrzőkkel együtt Mons. Ďurčo Zoltán püspöki helynök vezetésével. Négy zoboralji kórus: a Berencsi Fidelitas Vegyes Kar, a Ghymes Vegyes Kar, a Koloni Zobor Hangja Vegyes Kar és a zsérei Zoboralja Női Kar szakrális dalokat és feldolgozásokat tartalmazó koncertjét tapssal hálálta meg a közönség. A koronaőrök ünnepélyesen bevonultak a Szent Korona hiteles másolatával, mely a színpadon, az oltár mellett kapott helyet.
Az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület az idén is az Esterházy János-emlékérmek átadásával fejezte ki megbecsülését azon személyek iránt, akik áldozatos munkát végeztek a helyi zarándokközpont létrejöttéért, és szerte a Kárpát-medencében élőkhöz elvitték Esterházy János vértanúsága hírét.
A díjat Elżbieta Łastowiecka asszony, Esterházy Mycielska Mária grófnő unokája vehette át, aki családjával együtt segíti és támogatja a zarándokközpont működését, valamint Kráľ Ernő, aki a Kegyelem életfogytig című, Esterházy Mycielska Mária által írott naplót szlovákra fordította és tevékenyen részt vett a könyvbemutatók szervezésében is.
Az emlékérmeket Csámpai Ottó, az Esterházy János Zarándokközpont igazgatója és Paulisz Marián, az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület elnöke, Alsóbodok polgármestere adták át a díjazottaknak.
Elżbieta Łastowiecka asszony köszönőbeszédében kifejtette, hogy a zarándokközpont a visegrádi négyek összefogását is jelképezi és háláját fejezte ki a tavaly elhunyt Paulisz Boldizsárnak, a központ alapítójának és a kápolna építtetőjének a hely létrehozásáért.
A szabadtéri ünnepi szentmise Marek Jędraszewski krakkói érsek, metropolita üzenetével indult: „Az évfordulót először ünneplik az idei krakkói március 25-i kanonikus folyamat elindítása után, melyben Isten szolgája Esterházy Jánost az oltár dicsőségére emeljük, mint egész életében hű tanúját Krisztusnak. Ezt a keresztény családapát mindig az evangélium és egyház tanítása inspirálta. Élete végéig bizonyságot tett hitéről és az evangéliumi értékekről. Esterházy János Isten trónja előtt nemzeteink – a magyarok, lengyelek, szlovákok és csehek – közötti egység és béke közbenjárója és szószólója lesz.” Végezetül imádságra kérte a jelenlevőket Isten szolgájának boldoggá avatásáért és a kölcsönös tiszteletért és szeretetért.
A szentmise főcelebránsa dr. Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsek, metropolita a szentmisét Esterházy János boldoggá avatásáért és hitünk megerősítéséért ajánlotta fel. Prédikációjában az evangéliumra utalva kiemelte: Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta érte. „Jézus Krisztus nem szenvedni jött a világra, első beszéde a boldogságról szólt. Mikor látta a keresztet, tudta, hogy fel kell vennie. Nem szenvedni jött, hanem Isten szeretetéről a halálig hűséggel akart tanúságot tenni. A kereszt lett megváltásunk eszköze, a legszentebb jelünk. Ahogy Isten szolgája Esterházy János mondta, amikor a horogkereszt jött divatba: a mi jelünk Krisztus keresztje.”
Az érsek kiemelte, kifejező, hogy Esterházy temetése a Szent Kereszt ünnepéhez kötődik, hiszen ez kifejezi az ő áldozatos életét, mely hasonlít a 20. század vértanúihoz, akik a kommunista börtönökben szenvedtek. Esterházy János gyermekkorában a millenniumi Magyarország gyors ütemben fejlődött, a grófi származás révén jó és nagy ígéretű élet ígérkezett számára. Sziklaszilárd jelleme miatt várt rá olyan sok szenvedés. „Esterházy elmehetett volna, elszökhetett volna, köpönyeget fordíthatott volna. Mégsem tette, jellemében benne volt sorsa, ember volt az embertelenségben, ami annyit tesz, mint hasonlítani Isten képére. Embersége még a börtönben is sugárzott, Krisztus tanúja volt a legnehezebb körülmények között is ” – hívta fel a hívők figyelmét Esterházy nagyságára a főcelebráns.
A szentmise végén Paulisz Marián köszönte meg az érseknek és oltártestvéreinek a szertartás bemutatását és a számos helyről érkező – mintegy 1200 – zarándoknak a részvételt. Egyúttal megkérte az összegyűlt tömeget, hogy vigyék hírét az ünnepségnek, hogy a jövő évi, szeptember 12-én tartandó emléknapon még többen ünnepelhessünk együtt. A szentmisét követően a Szent Korona hiteles másolata harangzúgás közepette, a koronaőrség kíséretében a Hűség keresztútján érkezett meg a Szent Kereszt felmagasztalása kápolnába, ahol a látogatók megtekinthették.
Fotók a rendezvényről megtekinthetők ITT.
