A Kisebbségi Jogvédő Intézet három napon át tartó konferenciájának zárónapja a doktoranduszok napja, akik a jövőt jelentik – jelentette ki Bándi Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Doktori Iskolájának a vezetője november 30-án, az egyetem II. János Pál pápáról elnevezett termében.
A tagállami állampolgárság – az Európai Unió Bíróságának legújabb állampolgársági gyakorlata című előadásában Gyeney Laura, az egyetem docense a holland Tjebbes-ügyet, valamint a 2010-es Rottmann-ügyet ismertetve kijelentette, hogy mindkettőnek lehet kisebbségpolitikai következménye is. A Tjebbes-ügyben az EU Bíróságának idén nyáron hozott ítélete szerint az uniós állampolgárság kiegészítő jellegű, vagyis járulékos ugyan, de a tagállami hatóságoknak tekintettel kell lenniük arra, hogy ítéletüknek kihatása van a járulékos, vagyis az EU-állampolgárságra is.
Az ítélet azért lehet érdekes, mert a tagállamoknak lehet igen eltérő az állampolgársági gyakorlata, Hollandiában például automatikusan megfosztják állampolgárságától azt a személyt, aki 10 évig nem tartózkodik Hollandiában, de ilyen esetben a holland állampolgárság elvesztése az EU állampolgárság elvesztését is jelentené! Jelenleg 8 olyan állama van az Európai Uniónak, amely terrorizmus vagy hazaárulás esetén megfosztja állampolgárságától a polgárát, ám a kettős büntetés tilalma, amennyiben valaki terrorcselekményt követ el, bekövetkezhet, amit szintén tilt az EU gyakorlata, hiszen az illető kap érte valamilyen büntetést, tehát az állampolgárság megvonását már nem szabhatják ki számára büntetésként – fogalmazott Gyeney Laura.
Szerinte a szlovákiai gyakorlat is változhat a jövőben, hiszen
az EU Alapjogi Chartája az állampolgársági jogot a szolidaritás és hűség arányossága függvényében vizsgálja és kimondja, hogy valamennyi tagállam számára elsődleges fontosságú a családi kötelék tiszteletben tartása.
Ha családokat szakítanak szét azzal, hogy a családtagot például megfosztják az állampolgárságától, akkor az állampolgársági jogtól nem szabad megfosztani a családtagot – legalábbis az Európai Unió Bírósága szerint – mondta Gyeney Laura.
Vizi Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos tanácsadója A kisebbségi nyelvi jogok szerepe az oktatásban és az ENSZ címmel tartott előadásában elmondta, hogy ugyan az elmúlt tíz esztendő nem a kisebbségeknek kedvezett, de ami az oktatást illeti, itt nem alakultak rosszul a folyamatok.
Bott Lívia, a pozsonyi Comenius Egyetem kutatója „A szlovákiai magyar gyermekek jogai gyermekszemmel 2019” című előadásának bevezetőjében elmondta, hogy a Szlovákia által épp a napokban 30 esztendeje aláírt gyermekjogi nemzetközi egyezmények gazdasági vonatkozásainak az érvényesülése erőteljesen foglalkoztatta. Fontos tanulsága a kutatásnak, hogy
a vallásos nevelést kapott gyermekek sokkal inkább tisztában vannak a gyermekjogokkal, mint az ilyen háttérrel nem rendelkezők.
Ami a konkrét kisebbségi jogokat illeti, első helyen a magyar névadás joga áll, amit követ a magyar iskolához való jog, s az anyanyelvi vallásgyakorlás és magyarnyelvűség biztosítása.
Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának munkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Kara Doktori Iskolájának kutatója „A civil szervezetek szerepe az európai polgári kezdeményezésekben, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek jog- és érdekvédelmével kapcsolatos kezdeményezésre” című előadásában alapvetően a civil szervezetek szerepével foglalkozott az uniós tagállamokban.
Előadásában kiemelt figyelmet szentelt az Európai Polgári Kezdeményezésnek, amilyen a Minority Safe Pack is volt.
Bár a szükségesnél negyedmillióval több aláírást sikerült összegyűjteni több tagállamból, de az igazság az, jegyezte meg Tárnok Balázs, hogy a szükséges egymillió aláírást a Rákóczi Szövetség gyűjtötte össze Magyarországról, Szlovákiából és Erdélyből és a maradék negyedmilliót pedig további nyolc európai uniós államból. Miután a tapasztalt lobbistáknak elsőrendű eszközök állnak rendelkezésükre, ezért a civil szervezetek szerepe meghatározó az ilyen kezdeményezésekben – jelentette ki Tárnok Balázs. Mint elmondta: a Magyarországon Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezésként futó Minority Safe Pack-hez az aláírások többsége nem online, hanem papíron érkezett, ami persze jóval költségesebb az online-szavazásnál. Nagy kérdés, hogy az elkövetkező néhány hónapban a Székely Nemzeti Tanács képes lesz-e a régiós polgári kezdeményezésben kellő eredményt elérni? – tette fel a kérdést Tárnok Balázs.
Wágner Tamás Zoltán, a Kisebbségi Jogvédő Intézet munkatársa „Pénzügyi autonómia az állami támogatások jogának tükrében” című előadásában három spanyol tartomány gyakorlatának ábrázolásán keresztül mutatta be, milyen törvényhozási lépéseket és szabályozást lehet kialakítani annak érdekében, hogy az önkormányzatiság ne maradjon puszta malaszt.
A továbbiakban az alapjogok szerepéről volt szó egy speciális kisebbségelméletben, Benda Vivien az úgynevezett softlaw érvényesülését tekintette át, majd délután Ambrus Nikoletta és Dolinai Zsuzsa beszélt a kárpátaljai magyarok jogi helyzetéről és nyelvhasználatának alakulásáról, ezt követően Bonyhai Gabriella a romániai államosított épületek visszaszolgáltatásával kapcsolatos vitatott kérdéseket taglalta.
