A nemzeti régiók védelméért indított európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtő kampányáról szóló sürgősségi indítványt az Országgyűlés egyhangúlag támogatta, jelentette be Szili Katalin, a Kárpát-medencei autonómiatörekvések egyeztetéséért felelős miniszterelnöki biztos sajtótájékoztatóján.
Hangsúlyozta, hogy 158 igen szavazattal szemben sem nemleges szavazat, sem tartózkodás nem állt.
Egyhangú támogatás kíséri a Székely Nemzeti Tanács által indított „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúra fenntarthatóságáért” című polgári kezdeményezést.
Szili Katalin idézte az Európai Unió szerződésének 2. cikkét, ami az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, egyenlőség, jogállamiság valamint az emberi jogok, (Ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait), tiszteletben tartásának értékein alapul. Az Unió küzd a megkülönböztetés ellen, elősegíti a gazdasági, társadalmi, területi kohéziót, tiszteletben tartja a nyelvi, kulturális sokféleséget. Ez utóbbiakat a 3. cikkben mondja ki az Európai Unió szerződése, és voltaképpen ez volt a kiindulópontja a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésének. Az EU szabályozása megkülönböztet hegyvidéki régiókat, északi régiókat, számos olyan specifikus különbséget, amit kohéziós politikával kell segíteni abban, hogy érvényre jussanak az EU által nemcsak a szerződésében, hanem a különböző egyezményeiben is megfogalmazott alapelvek.
Az ENSz alapdokumentumai szintén foglalkoznak a megkülönböztetés tilalmával, éppen ezért hívja fel a polgári kezdeményezés a figyelmet azon régiók kiemelt kezelésére, amelyek nemzeti, nyelvi sajátosságokkal rendelkeznek, és ebben különböznek az őket körülvevő régióktól.
Szili Katalin hangsúlyozta, hogy ez nem csak magyar ügy, mert Európában – nem az EU-ban, hanem a földrajzi területen – 400 kisebbség él, és 7 lakosból egy tartozik őshonos vagy regionális közösséghez.
Kitért arra, hogy ez az év a nemzeti összetartozás éve, ami szintén egy parlamenti határozaton alapul, ugyanakkor a Nemzetpolitikai Államtitkárság az erős közösségek évének nyilvánította 2020-at, ami azt is jelenti számunkra, hogy ez az esztendő a jövőről szól. A magyarság számára egy új, 21.századi nemzetpolitikát jelent, ami teljes egészében beágyazható az európai unió alapelveinek megfelelő politikába.
Arról is szólt, hogy a Minority SafePack, a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés és a mostani nem egymással versengő, egymást kizáró, hanem egymás mellett létező olyan kezdeményezések, amelyek nyilvánvalóan tükröt is tartanak az Európai Uniónak. Annak az uniónak, amelyben negyvenmilliónál nagyobb azoknak a száma, akik hatvanféle kisebbségi nyelvet beszélnek. Tudjuk, hogy az EU-ban 28 hivatalos nyelv van, ehhez képest tíz százalék azon uniós polgároknak az aránya, akik őshonos kisebbségként élnek. Ezért nagyon furcsa az a tény, hogy
az EU nagyon szívesen foglalkozik azokkal, akik most keresnek maguknak új hazát akár gazdasági, akár más okokból, ugyanakkor az őshonos kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket az Európa Tanácsra hagyja, és teljesen eltolja magától.
Ezért is fontos számunkra, hogy a Minority SafePackhez hasonlóan, ahol 1 millió 128 ezer 385 aláírást sikerült összegyűjteni, legyen sikeres ez a Székely Nemzeti Tanács által indított polgári kezdeményezés is.
Ennek lényege az, hogy ha az EU hű az alapelveihez, akkor egyrészt a kohéziós alapokban, másrészt saját intézkedéseiben megtegye azokat a lépéseket, amelyek ezeknek a közösségeknek a szülőföldjükön való boldogulását segítik.
Ma Európában három emberből egy él olyan területen, amely gazdaságilag fejlettnek tekinthető. Ezek között ott vannak azok a régiók, amelyekben a közösségek önigazgatása megvalósul. Ezek gazdaságilag sokkal fejlettebbek, mint amelyekben ez a lehetőség nem adatik meg a közösség számára.
A miniszterelnöki biztos külön kiemelte, hogy a diaszpórában élő magyarságtól érkező támogatás mennyire fontos, erre felhívta a Nyugat-európai magyar szervezetek vezetőinek figyelmét. Sok itthoni híresség is az ügy mellé állt, például Czene Attila, Nagy Tímea olimpikonok, számos művész. A múlt hét óta új lendületet kapott a kezdeményezés, ezért Szili Katalin bízik abban, hogy az egymillió aláírást hét országban sikerül összegyűjteni, és hogy a mai parlamenti döntés láttatja azt is, hogy „ezt nem a pártpolitika határozza meg, hanem az egyének döntése.
Aki nem támogatja, mert más a nemzetről alkotott felfogása, ez demokratikus joga, lelke rajta, de azt hiszem, hogy a magyar társadalom döntő többsége szolidáris és kiáll a kezdeményezés mellett.”
Szili Katalin tájékoztatása végén természetesen adott időt és lehetőséget az újságírók kérdéseire. Magasba lendültek a kezek, az első kérdező arról érdeklődött, hogy
két és fél hónap telt el, és csak most született sürgősségi indítvány, mi tartott ilyen sokáig?
Ezek civil kezdeményezések, válaszolta a miniszterelnöki biztos, amelyeknek civil keretek között kell maradniuk, de soha nincs késő, az elektronikus aláírás olyan lehetőség, ami egy-két percet vesz igénybe. Hangsúlyozta, hogy ez nemcsak Magyarország ügye,
hét országból kell összegyűlnie az európai polgári kezdeményezés sikeréhez szükséges 1 millió aláírásnak 2020. május 7-ig.
Bízik benne, hogy ez a lendület, amit kapott, sikerül.
A polgári kezdeményezést ITT lehet aláírni.
