A jubileumok arra is jók, hogy emlékeket idézzünk és megköszönjük a támogatók segítségét. A tanács tevékenységének egyik legjelentősebb támogatója a Felvidék.ma szerkesztősége volt, ezért hála és köszönet jár.
A tanács elsődleges célja az elszakított nemzetrészek jogainak védelme, a nemzeti önbecsülés erősítése.
Amikor Szunai Miklós főtitkár úrral elkezdtük a szervezést, megállapodtunk abban, hogy nem kívánunk megélhetési hazafiként tevékenykedni, ezért az alapszabályban rögzítettük, hogy a tanács sem állami támogatást, sem adományt nem kér és nem fogad el, a jogi segítségnyújtás csak ingyenes lehet.
A szervezet alelnöke Erdélyi Géza felvidéki püspök és Kányádi Sándor erdélyi író lett, akik nagyon jelentős munkát végeztek. Jókai Anna Kossuth-díjas íróval és Buzánszky Jenő olimpiai bajnokkal fáradhatatlanul jártuk a Kárpát-medence magyarlakta településeit.
Berényi József, az MKP korábbi elnöke, a tanács alapító tagja megkoszorúzta a doberdói Magyar kápolna emléktábláját és elzarándokolt velünk a pólai osztrák–magyar haditengerészeti temetőbe főhajtásra.
A doberdói Magyar kápolna az Emberi Méltóság Tanácsa védnöksége alatt áll, a harcokban több mint százezer magyar katona hunyt el, sok volt közöttük a felvidéki magyar. A kápolnát főtitkárunk saját pénzből, romjaiból újította fel.
Az általam kezdeményezett emlékévek számos eseménye zajlott a Felvidéken. Az egyik legsikeresebb a Szent László-emlékév, melyet Okos Márton erdélyi közíróval együtt szerveztünk, s a Felvidék számos településére vitte el a kiállítás anyagát és a szentmiséken is több tízezren vettek részt.
Az Aranycsapat-emlékév nyitóeseménye Kassán, a színházban volt és Pallag György barátom jóvoltából minden évben sor kerül a felvidéki Aranycsapat-emlékév kupa versenyeire.
A Rákóczi-emlékév nyitó eseménye szülőhelyén, Borsiban került megrendezésre és a kiállítások bejárták a Felvidéket. A Mátyás király-emlékév megmutatta, hogy még ma is milyen tiszteletnek örvend az igazságos magyar király. A Hudec László-emlékévet azért kezdeményeztem, mert a kiváló építész egyszerre volt magyar és szlovák is.
A közelmúltban meghirdetett Szent István 2025 program számos eseménye a Felvidéken lesz.
Talán a legnehezebb feladatot Tamás Ilonka néni csaknem egy évtizeddel ezelőtti felkérése jelentette számomra. Elhívott Rimaszombatba és arra kért, hogy nemzetközi fórumok előtt képviseljem a szlovák állampolgársági törvény alapján jogaiktól megfosztott magyarok érdekeit.
Elmondtam, hogy a kettős állampolgárság ügye az Európai Unióban a tagállamok hatásköre, ezért nincs a kettős állampolgársághoz fűződő alanyi jog. Ilonka néni ugyanakkor rámutatott, hogy a törvény a szlovák alkotmánnyal ellentétes és semminemű jogorvoslati jogot sem biztosítottak számukra.
Miután bejelentettük, hogy petíciót nyújtok be az ügyben az Európai Parlamenthez, az ismert felvidéki politikus egy budapesti konferencián úgy vélte, hogy nem fogadja be a bizottság a beadványt. Nem így történt, volt egy viharos ülés Brüsszelben, ahonnan a jogfosztottakat és az ügyet felvállaló Berényi Józsefet erőszakkal eltávolították. Egy nacionalista szlovák politikus elérte, hogy a petíciót vegyék le a napirendről. Bepereltem az Európai Parlamentet, majd ismét benyújtottam a petíciót.
Az egyik előttem ismeretlen felvidéki jogász úgy nyilatkozott, hogy felesleges a küzdelem, mivel a szlovák törvényhozás soha nem fogja módosítani az állampolgársági törvényt.
Mellesleg a szlovák kormányfő a törvény vitája során kijelentette, hogy a felvidéki magyarok nemzetbizonsági kockázatot jelentenek az ország számára.
A 2015-ben benyújtott petíciót végül ismét befogadták. Évekig nem történt semmi, mígnem az elmúlt év júniusában örömmel értesítettek arról, hogy Szlovákiának módosítania kell az állampolgársági törvényt, mivel az nem biztosít a jogfosztottaknak bírósági felülvizsgálati jogot.
Mivel erről már az Európai Unió Bírósága is döntött, nincs menekvés, biztosítani kell a jogorvoslati jogot. Az új kormány programja szerint más okból kívánja felülvizsgálni a törvényt, úgy, hogy az a 175 magyar érintett túlnyomó többségének nem kedvező, de meggyőződésem, hogy a törvényhozási vita során nem tudják megkerülni, hogy a petíció végül is eredményes volt.
Eltelt tíz év és ha tehetjük, folytatjuk a munkát, s ehhez kérjük a Felvidek.ma és az olvasók segítségét.
Lomnici Zoltán
elnök
Emberi Méltóság Tanácsa
