Ötévente hirdetik meg az Országos Népművészeti kiállítást, ahová olyan alkotásokat vártak, melyek a hagyományos népművészetből merítenek, de a kor kihívásainak megfelelően illeszkednek környezetünkbe, kultúránkba. Pályázni új művekkel lehetett, vagy a 2015 óta megrendezett országos szakági pályázatokon szerepelt vagy díjazott alkotásokkal, valamint népi iparművészeti zsűriszámmal ellátott alkotással is. A pályázat célja az volt, hogy az elmúlt öt év legszínvonalasabb népi kézműves alkotásait bemutassák.
Az augusztus 28-ai mezőkövesdi kiállításmegnyitón, melynek szervezője a Matyó Népművészeti Egyesület volt, Fekete Péter, az Emberi Erőforrási Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője is részt vett, s jelen volt dr. Fekete Zoltán polgármester és Molnár Istvánné képviselő is.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára megnyitó beszédében kiemelte, öröm számára, hogy a kiállítás első regionális megnyitója Mezőkövesden van. „Mindig is fontos volt számunkra, itt élők számára, hogy hűen őrizzük és ápoljuk örökségünket, hagyományainkat és népszokásainkat” – mondta.
Mint hangsúlyozta, a magyar emberek mindig is törekedtek arra, hogy a számukra oly sokat jelentő tradíciókat és értékeket meg tudják mutatni Magyarországon és a határon túl is.
A tradíció akkor valódi érték, ha annak jelene és jövője is van, a magyar kormány ezért is juttat egyre több támogatást a magyar kultúrának, sőt, a járvány alatt is odafigyelt arra, hogy ez a szféra megkapja a támogatást.
Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára kiemelte, az EMMI, a Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége közösen hirdette meg ezt a pályázatot.
Olyan alkotásokat vártak, melyek a hagyományokból merítenek, de a 21. század környezetébe illeszkednek.
„Manapság gyakran keressük a megújulást. A hagyományból merítő, az újszerű megközelítéseket, a paradigmaváltást, az úgymond huszonegyedik századiságot. Olyan korban élünk, amelyben egyszerre kellenek kapaszkodók és valami váratlan, rendkívüli is” – mondta a kulturális államtitkár.
Fekete Péter beszédében azt is elmondta, egyszer egy 16 éves lánytól azt hallotta, milyen jó, hogy nem ciki felvenni egy ilyen blúzt. „A kultúránkhoz, a kulturális örökségünkhöz, a hazaszeretetünkhöz, az őseink által ránk hagyományozott örökséghez visz közel mindez” – fejtette ki az államtitkár. Azt is kiemelte, számára öröm, hogy népművészetünk virágzik. „Öröm és büszkeség ilyen életteli világot egy ilyen kiállításon egyszerre, egy időben látni, jobban megismerni. Egészen lenyűgöző, amit a népművészeink külön-külön teremtettek”.
A pályázatra benevezett 650 népművészeti alkotásból 394-et talált méltónak arra a szakmai a zsűri, hogy a Mezőkövesden megnyílt kiállításon helyet kapjon. A kiállítás november közepéig látható, majd Budapestre viszik az alkotásokat, ahol újabb zsűrizéssel válasszák ki a Kárpát-medence legjobbjait.
Mezőkövesden az észak-magyarországi és a felvidéki remekművek gyűltek össze.
A felvidékről Fülekről a Motolla Kézműves Kör, Benkó Tünde és Gyetvai István, valamint a Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely, valamint annak tagjai, Balko Ildikó és Balko Szilvia pályáztak. A felvidéki egyéni alkotók közül Balko Szilvia kapott díjat, valamint a Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely alkotásait díjazták. A Műhely tagjai átvehették a polgármester különdíját is.
A csoport két tagja, Tóth Borbála és Neszméri Tünde a díjazást megköszönve elmondták, hogy Zoboralja a legészakibb összefüggő magyar nyelvterület, majd átadták ajándékukat, a Zoboralja Kollégium és a Pográny értékei című kötetet.
Tóth Borbála, a Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely vezetője elmondta: nagy büszkeségre ad okot, hogy ilyen sikereket ér el a csoport, hiszen mindössze hat évvel ezelőtt alakultak egy alsóörsi csipketáborban.
Tavaly decemberben a csoport megkapta a tárgyalkotó népi iparművész szervezet minősítést, valamint számos kiállításon jelennek meg munkáikkal.
Nagyon fontosak ezek a megmérettetések, azért is, hogy a Zoboralja népművészete közismertté váljon, s arra az egész Felvidék és a magyarság büszke legyen
– emelte ki.
A vezető azt is elárulta, hogy amikor a matyó népművészet népszerűségét látja, arra gondol, ha korábban kezdték volna a Zoboralján az olyan módszeres és tudatos munkát, mint a matyóföldiek, talán ez a régió is ennyire ismert lehetne a hagyományőrzők között.
