Fotó: Mankovits Tamás

A Király Tibor jóvoltából közérdekű kötelezettségvállalásként bejegyzett – Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Kodály Zoltánné, Németh Lászlóné által – negyven éve alapított, független Bethlen Gábor Alapítvány a magyar szolidaritás intézményeként, a pártállami korifeusok támadásai közepette éltette a nemzeti összefogást, az ellenállást a magyarellenes erőkkel szemben.

Jelmondatunk:

„..mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánunk”!

E fejedelmi hitvallást Móricz Erdély című regényéből idéztük, s ennek szellemében működtettük alapítványunkat. Jól szolgáltak kurátoraink, titkárságunk, gyarapodott a táborunk, de a helyzetünk nem javult….

Az ezredforduló óta a Bethlen Gábor Alapítványt a szellemi honvédelem bázisaként működtetjük tovább. A magyarságszolgálat kiemelkedő képviselőinek kitüntető elismerése mellett

feladatunknak tekintjük a nemzeti örökség védelmét, s az ezt szolgáló emlékjelek létesítését, karbantartását.

Az elmúlt két évtized során sok-sok hézagpótló emlékjelállító akcióban vett részt, s támogatott a BGA kuratóriuma. 2013. október 23-án Kolozsvárott, a kétágú templom előtt felállítottuk Bethlen Gábor első erdélyi egész alakos bronzszobrát, Péterfy László alkotását. Idén Beregszászon avattuk Kiss Ferenc alapító kurátorunk domborművét, Rieger Tibor alkotását.

2016-ban Lezsák Sándor révén közreműködtünk, adománnyal is támogattuk a csíkszeredai Márton Áron-emlékmű létesítését. 2017-ben Rieger Tibor Magyarok Nagyasszonya szoborajándéka megismertetését, ünnepélyes felszentelését segítettük elő felvidéki társainkkal együtt Királyfiakarcsán.

A Magyarok Nagyasszonya Királyfiakarcsán, Rieger Tibor alkotása (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)

E szoborállítás sikerén felbuzdulva fogadta el a BGA Kuratóriuma a trianoni békediktátum centenáriumára tervezett emlékjelprogramot, amelynek része lesz a Kárpátaljai Magyarok Nagyasszonya-szobor.

Köszönjük Matl Péter és a miskolci társak elkötelezett közreműködését, akiknek jóvoltából – új helyszínen – újrakezdhetjük a szoborállítást. A BGA Kuratóriuma határozata alapján felállított előkészítő bizottság, Matl Péter, Kopriva Attila és Erfán Ferenc a Révész Imre Társaság alkotóművészei javaslatát – a közösség illetékes magyar vezetőinek szándékát, indokait is méltányolva – támogatja. Elfogadja, hogy

a Kárpátaljai Magyarok Nagyasszonya-szobrot a 8500 lélekszámú, Tisza menti Visk községben állítsák fel.

A szobor makettje (Fotó: Mankovits Tamás)

A szoborállítás folyamata 2020 Nagyboldogasszony napjától – a keresztény-keresztyén egyházközösségek, a község, a támogatók összefogásával – kezdődjék el, s lehetőleg egy év múlva, 2021. augusztus 15-re, békében valósuljon meg. Alapelvünk, hogy a szoborállítás főszervezője a kedvezményezett-befogadó – a szobrot „örök megőrzésre” átvevő – Visk magyar közössége. Tulajdonosai a magyar keresztény egyházak. Őket – a magyar szolidaritás jegyében – társszervezőként támogatja a lelki-szellemi befogadást elősegítő, a közadakozást, illetve közalapítványi pályázatot és támogatást kérő-szervező Kárpátaljai Magyarok Nagyasszonya Szoborbizottság (KMNSZ). Bízunk abban, hogy a Tisza menti, határszéli Visk nagyközség – köszönhetően Kárpátalja vallási, etnikai és közéleti állapotát tükröző lakossága Mária-tiszteletének, magyar karakterű fogadókészségének – Matl Péter szobrászművész alkotásának méltó otthona lesz; s ahol áldásos hatása érvényesülni fog.

Az elmúlt évek ukrajnai kálváriajárása, tetézve a koronavírus-járvány okozta lelki-emberi és közösségi megpróbáltatásokkal, Kárpátalja keresztény-keresztyén megújulását igényelné.

A katolikusok és ortodoxok szentjéhez, államlapító István királyunkhoz kötődő Magyarok Nagyasszonya-szoborállítás – az Eucharisztikus Világkongresszus jegyében–, e megújulást hivatott elősegíteni Kárpátalján. A KMNSZ-szoborállítást az alábbi mottóval hirdetjük meg:

Messze jövendővel komolyan vess össze jelenkort: Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül! (Kölcsey Ferenc: Huszt, részlet)

Ünnepségeinken elénekeljük a „Boldogasszony Anyánk….” kezdetű régi magyar népéneket.

Bakos István kurátor