Az előző cikkben Léva érett és késő középkori részein barangoltunk, majd megpihentünk az Úri utcza (mai Szent Mihály utca) egyik padján. Most a város modern kori részét vesszük górcső alá, de nem kell megijedni, nem a kockaházakat célozzuk meg.
Induljunk a Bástya utcából (Na Bašte, régen Kazinczy utca) a főtér felé. Az utca neve őrzi a ma már sajnos nem látható városfal és a keleti bástya emlékét. A bástya maradványai a főtérre néző Klain-házba (tornyos ház) épültek be.
Álljunk meg a főtéren – a köznyelvben lévai Stonhenge-nek nevezett díszkövek árnyékában – és nézzünk körül.
A főtér mint központ a 19. században alakult ki, területe a városfalon kívül helyezkedik el. A millennium évében kapott szilárd burkolatot, akkor még Nagy-térnek, vagy Fő-térnek nevezték. 1902-ben, Kossuth Lajos 100. születésnapján vette fel a Kossuth tér nevet. 1919-től Köztársaság tér, majd ismét Kossuth tér, ma pedig Hősök tere (Námestie hrdinov) néven szerepel. 1939-ben a Szent Jobb megérkezése alkalmából itt tartották a szentmisét, de itt volt a piac és a vásár is.
Forduljunk szembe a Bástya utcával (innen érkeztünk) és figyeljük meg a patinás épületeket jobb kéz felől. A Golden Eagle (Arany Sas) szálloda eredetileg Knapp Dávid házaként épült 1905-1906 közt. A család kereskedéssel foglalkozott: varrógépek, mezőgazdasági gépek, személyautók árusítása volt a fő profiljuk. A férj és feleség az izraelita temetőben nyugszik.
A ČSOB bank épülete a Józsefcsek-ház, mely 1929-ben épült. Az emeleten bérlakások voltak, a földszinten üzletek. Építésze Czibulka Rezső, akinek sok lévai ház viseli kéznyomát a századfordulótól a második világháborúig.
Az utca túloldalán áll a régi Arany Korona gyógyszertár. Nehezen hihető, de a főtér legöregebb épülete. A várban található múzeum patikaberendezése innen került megmentésre.
A patika melletti épület a Kálvin-udvar, neve a homlokzaton látható. A református iskola helyére építette a református egyház. Tervezője Czibulka Rezső. Földszintjén boltok várták a vásárlókat, az emeleten főleg egyházi hivatalok működtek, de itt volt a Lévai Kereskedelmi Bank is.
A főtér ikonikus épülete a városháza, mely az öreg városháza helyén épült fel. Megálmodója a már fent említett Czibulka Rezső. 1902-ben került átadásra ünnepi keretek között (ugyanekkor nevezték el a teret Kossuth Lajosról). Az ünnepség napján a város minden templomában misét/istentiszteletet tartottak.
Az épületben helyet kapó hivatalok hamarosan kinőtték a rendelkezésre álló helységeket. Ezért ismét felkérték az épület tervezőjét, hogy bővítse a városházát. Czibulka Rezső emeletráépítést javasolt, amelyet úgy oldott meg, hogy a tetőt nem szedték szét, hanem aládúcolták és fokozatosan emelték. A kibővített hivatalt 1927-ben adták át.
A városháza bal oldalán áll a tornyos ház, régi nevén Klain-ház. Klain Ödön háza 1902-1903 között épült fel, lakásokból, üzletekből állt. Itt volt a székhelye többek között a Bars Megyei Népbanknak.
A főtér és a régi Teleky utca sarkán (ma Vörös Hadsereg utca; ulica Červenej armády) látjuk az Oroszlán szállót. Mai formáját 1910-ben kapta. Az előtte lévő épület leégett. Nem a felújítás mellett döntöttek, hanem teljesen újat emeltek a helyére. Két évvel a megnyitása után az Apollo mozi kezdte meg működését falai közt.
A szálloda hamarosan a város központi helyévé nőtte ki magát. Szívesen időzött itt a báró, Schoeller Gusztáv is. A szállodát 1922-től 1941-ig Denk János bérelte. Azóta több felújításon esett át, de többé-kevésbé megőrizte eredeti jellegét.
Sajnos a szálloda melletti épületeket a háború után szanálták. A teret a Lévai Takarékpénztár Rt. 1860-ban épített épülete zárja. Ez volt a város első pénzintézménye. A szemközti saroképület 1905-től áll. Építtetője a Wertheimer család. A Duna Bank, boltok és a jégverem kapott itt helyet.
Elbúcsúzva a főtértől, az Engels utcán ballagunk felfelé. Mellettünk jobbra a négyszintes tanítóképző várja a diákokat, 1911-től szemléli a várost. Saját botanikus kertje, gyümölcsöse, szőlészete, kollégiuma és könyvtára volt. Az első világháború idején kórházként működött, majd a csehszlovák állam tulajdona lett. Itt tanult Kittenberger Kálmán és Spöttle Henrik szobrászművész is.
Felérve a dombtetőre, a kálváriához jutottunk. Anyagi hátterét Jaklin Miklós báró 1702-ben kelt végrendelete biztosította. A Szent Kereszt felmagasztalásának kápolnáját 1821-ben bővítették fatornyú templommá.
Nem messze tőle állt Szent István szobra, melyet két céhmester emeltetett a saját költségén: ma már csak hűlt helyét találjuk.
A templom nem élte túl a 2. világháborút, tégláit széthordták, alapját benőtte a dudva, muhar és gaz. Sorsát egy lévai civil szervezet karolta fel, ennek köszönhető rendezett állapota.
A templom mellett található kilátó szép időben hétvégenként tart nyitva.
Sétánkat továbbra is az Engels utcán folytatjuk (párhuzamosan a Koháry utcával). Az útburkolat eltűnésével a várhegyen találjuk magunkat, alattunk a Hviezdoslav utca (volt Flóra tér) forgalma hömpölyög. Szép időben gyönyörű a kilátás. Idézzük fel emlékeinkben Görgei Artúrt, aki innen, Léváról vezényelte le a nagysallói ütközetet 1849. április 19-én. Az ütközet sebesültjei a városban kaptak ellátást. A katonai vezetés a Dobó-kastélyban volt.
Egy keskeny lépcső segítségével visszajutunk a kiindulási pontunkhoz, a Kittenberger utca és Hviezdoslav utca sarkára, a régi Majláth utczába.
Kedves Olvasó, köszönöm, hogy velem tartott. Virtuális túránk itt véget ér, most már csak az igazi séta marad hátra Bars megye központjában, Léván.
Felhasznált irodalom:
Novák Mezőlaky Margaréta: Léva
Csaba Tolnai: Levice na starých pohľadniciach
Borovszki Samu: Magyarország vármegyéi és városai
