A belügyminisztérium közigazgatási osztálya szeptember 16-i keltezéssel értesítette a Szenci, Dunaszerdahelyi, Galántai, Komáromi, Lévai, Nyitrai, Érsekújvári, Párkányi, Vágsellyei, Losonci, Rimaszombati, Nagykürtösi, Kassai, Nagymihályi, Rozsnyói és Tőketerebesi járásokat, hogy ezentúl minden adatot tüntessenek fel magyarul is a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiállításakor – hívta fel a figyelmet a közösségi hálón Őry Péter, mint az egyik érintett község, Csallóközcsütörtök polgármestere.
A belügyminisztériumi iránymutatás felhívja a figyelmet a Nyitrai Kerületi Bíróság döntésére, amely kimondta, hogy a kétnyelvű anyakönyvi kivonatokban minden adatnak kétnyelvűen kell szerepelnie (szlovákul és magyarul), ellenkező esetben, azaz a hiányosan, illetve csak részben magyarul kitöltött anyakönyvi kivonat érvénytelennek minősül.
A belügyminisztérium felelős osztálya ezért azt ajánlja az érintett települések anyakönyvi hivatalainak (azon településekről van szó, ahol a magyar nemzetiségűek aránya meghaladja a 20 százalékot), hogy töltsék ki magyar nyelven azokat az adatokat is, amelyekre eddig nem volt lehetőség az informatikai rendszer miatt. Ezek a következők: dátum (írottan), születési hely, nem. Mindezek mellé a kisebbségi kormánybiztos hivatala által készített kétnyelvű mintát is mellékeltek. Az értesítésben több alkalommal is megjegyzik, ideiglenes megoldásként tesznek javaslatot.
Felkerestük Szekeres Klaudiát, aki a felperes jogi képviselője volt abban a perben, melynek döntésére hivatkozva most a belügyminisztérium ezt az értesítést/iránymutatást szétküldte a magyarok által lakott településekre. Szekeres egyelőre szűkszavúan nyilatkozott.
„Mindenképpen pozitívan értékelem, hogy egy jogerős döntés után jobb belátásra tértek, de hogy mikor lesz ennek a történetnek végleges megoldása, azt ennek a levélnek az alapján nem tudom megmondani” – fogalmazott.
Őry Péter megkeresésünkre hangsúlyozta, hivatalos belügyminisztériumi dokumentumot kaptak az önkormányzatok anyakönyvi hivatalai. A levél tartalmát értelmezve úgy fogalmazott,
ezentúl – az említett jogi döntés értelmében – minden adatot magyarul is fel kell tüntetni a kétnyelvű anyakönyvi kivonat kiállításakor.
Őry rámutatott: az 1995-ös „táblatörvényt” (melynek értelmében a szlovákiai települések magyar megnevezése csak informatív megjelölése a településeknek, nem pedig a neve) is felülírja a szóban forgó dokumentum, hiszen a települések nevei is szerepelhetnek magyarul ezeken a hivatalos okmányokon.
A kétnyelvű hivatalos iratok technikai kivitelezésével kapcsolatban elmondta, a központi, minisztérium által létrehozott programon (IS CISMA) keresztül ez továbbra sem lehetséges. „Az előnyomtatott, védjeggyel ellátott dokumentumokba, mint a születési anyakönyvi kivonat, házasságlevél, vagy a halotti anyakönyvi kivonatok, mi csak az adatokat nyomtatjuk bele a programból. Erre a program azonban nem ad lehetőséget“ – hívta fel a figyelmet a polgármester.
Annak ellenére, hogy a belügyminisztérium – áthidaló javaslatként – olyan útmutatást ajánl az anyakönyvi hivataloknak, amelynek teljesítése szinte lehetetlen, Őry mégis derűlátó.
„Mi egy régebbi, általunk előfizetett programnak köszönhetően meg tudjuk oldani ezeknek az iratoknak a kétnyelvűsítését. Mindenképpen előrelépésként értékelem a belügyminisztérium levélben tett ajánlását, mivel eddig tilos volt, hogy ezeken a kétnyelvű nyomtatványokon a tartalmat magyarul is feltüntessük. Most azonban megadják a teljes kétnyelvűség jogi lehetőségét” – nyilatkozta.
Felhívtuk Bukovszky László kisebbségi kormánybiztost is, ő hogyan értékeli a belügyminisztérium által szétküldött iránymutatást a kétnyelvű kivonatok esetében.
„Azt gondolom, hogy a bírósági döntés sokat nyomott a latban. Óriási előrelépésnek tekintem. Még ha nem is a rendszeren keresztül fogják kiállítani ezeket az iratokat, de már adott a precedens, hiszen elfogadták az általunk készített mintát. Feltételezem, ennek alapján bővítik azt az elektronikus rendszert, ami most csak a szlovák nyelv használatát tudja biztosítani” – fogalmazott.
Úgy látja, amíg az ún. IS CISMA rendszer többnyelvűsítésére nem kerül sor, addig lesz érvényben ez az áthidaló javaslat. Bukovszky megjegyezte: az útmutatóhoz csatolt melléklettel a belügyminisztérium elismerte azt az álláspontját, amit már évek óta következetesen képvisel, azaz a teljes kétnyelvűsítést. „Bízom benne, hogy ez a helyzet lehetőséget ad arra, hogy szélesítsük a jogköröket. Tulajdonképpen egy szokásjogot próbálunk felülírni racionális érveléssel“ – mutatott rá.
A kormánybiztos szerint eddig az egyes tárcák, minisztériumok valamiféle szokásjogot próbáltak alkalmazni és mindig azzal érveltek, hogy Szlovákiában a hivatalos nyelv a szlovák.
„Ezt sikerült az elmúlt években megtörni és bízom benne, hogy egyre több szinten sikerül a kétnyelvűséget kiszélesíteni“ – húzta alá, hozzátéve, hogy a többi kisebbségi nyelvre vonatkozó megoldásokat is keresnie kell a belügyminisztériumnak.
