(Fotó: Pons Danubii EGTC)

A Határon Átnyúló Gazdasági Együttműködési Operatív Programnak köszönhetően gazdaságfejlesztő projekt indult a komáromi régióban. Célja a helyi kis- és közepes vállalkozások támogatása úgy a termékfejlesztés, mint a digitalizáció terén. A különálló, egymásra épülő projektek egyik leglátványosabb eredménye az innovációs központok megépítése Tatán és Komáromban.

Az innovációs, digitális fejlesztéseket elősegítő, egyben a fenntartható és minőségi foglalkoztatást előmozdító, 2,8 millió euró összköltségű program vezetője és koordinátora az észak-komáromi székhelyű  Pons Danubii EGTC – európai együttműködési csoportosulás. A Duna menti magyarországi és szlovákiai városokat összefogó társulás igazgatója, Bara Zoltán megkeresésünkre elmondta, az egész szlovák-magyar határon 9 ehhez hasonló gazdaságfejlesztési programot támogat az INTERREG V-A Szlovákia – Magyarország Együttműködési európai uniós program.

(Fotó: Pons Danubii EGTC)

„Még 2016/2017-ben indítottuk el a projektet, mely során az egész régióra vonatkozó akciótervet készítettünk, illetve különböző partnereket vontunk be“ – fogalmazott. Mint mondta, szeretnének innovációs központokat létrehozni a régióban, a projektben 10 partner és további támogatók vesznek részt.

„Az egyik innovációs központ a tatai ipari parkban valósul meg, míg a másik Észak-Komáromban. Célja, hogy a helyi kis- és középvállalkozások számára lehetőséget teremtsenek a kor kihívásainak megfelelni, kihasználva a digitalizációt a termelésben“

– húzta alá az igazgató.

A program hozzáférést biztosít a termelésben használható legmodernebb eszközökhöz, gépekhez, tulajdonképpen az Ipar 4.0 -t honosítja meg a régióban – magyarázta. Fontos szempont volt az akcióterv során az is, hogy a helyi szakközépiskolákat is bevonják a projektbe, akik majd az új innovációs központokban tarthatják meg képzéseiket úgy Komáromban, mint Tatán.

(Fotó: Pons Danubii EGTC)

Az egész program vezető partnere és koordinátora a Pons Danubií EGTC, de részt vesznek benne különböző gyártással foglalkozó cégek, iskolák, informatikai cégek Magyarországról és Szlovákiából is, a Selye János Egyetem, a Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal munkaügyi részlege, Tata városa. „Tatán már megépült a komáromihoz hasonló innovációs központ, amely a helyi Fogaskerékgyár Kft. irányításával működik. Itt a helyi kisebb vállalkozások elérhető áron bérelhetnek nagy értékű gépeket, munkaeszközöket, így lehetőségük nyílik prototípusok legyártására, termékfejlesztésre“ – vélekedett Bara Zoltán.

A partnerek bevonásával szélesíteni tudják az innovációs központok kihasználtságát, melyben egy IT-fejlesztő műhely is működik majd, a digitalizáció és a virtuális valóság felhasználást támogatva, példának a Selye János Egyetem és egy IT-s céggel közösen kifejlesztett virtuális állásbörzéjét említette.

A komáromi központ a város új ipari övezetében épül majd meg, a Komáromi Korzó mögött. Az egyszintes, 630 négyzetméteres épület várhatóan 2022 szeptemberében kerül átadásra, megépítése és beindítása 1,4 millió euróba kerül majd. A központ beruházója a Pons Danubii EGTC igazgatója szerint a gyár eszközparkjában elérhetőek lesznek 3D-s nyomdák, CNC-gépek, ipari robotok, lézerek, különböző modern technikai eszközök, amelyekkel fémet, fát, műanyagot, üveget is meg lehet munkálni.

(Fotó: Pons Danubii EGTC)

„Különböző cégek bérelhetik ki ezeket az eszközöket, amelyekbe egy kis vállalkozás nem tud beruházni, illetve az ipari szakközépiskolák diákjai is használhatják majd“. Bara Zoltán kiemelte: a komáromi innovációs központ tagja lesz a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) által létrehozott nemzetközi FabLab hálózatnak, mely a kis- és középvállalkozókat, az egyetemeket és a fejlesztőmérnököket fogja össze.

A világon nagyjából 1800 innovációs központ tartozik ehhez a hálózathoz. „Pozsonyban és Budapesten már kialakítottak egy-egy FabLab központot, így a komáromi lesz az első vidéki központ a környékünkön, amely együttműködik majd a budapesti FabLabbal, illetve a dél-komáromi, robotikával foglalkozó B&O Engineering vállalattal“. A központban működni fog egy virtuális valóság laboratórium is, ahol virtuális munkaeszközökön VR szemüveggel és kesztyűvel fejleszthetnek, dolgozhatnak majd. „Az egész projekt az Ipar 4.0-ra épül fel, azaz az ipar digitalizációjára. Erre próbálunk felkészülni“ – nyomatékosította Bara Zoltán, a Pons Danubii EGTC igazgatója.