Ünnepélyes keretek között került sor ma délelőtt a szlovák Közlekedésügyi Minisztérium és Komárom városa között megkötött „Együttműködési szándéknyilatkozat” aláírására a Tiszti pavilon épületében. A nyilatkozat a komáromi kikötő fejlesztésével kapcsolatos, melyet a minisztérium részéről Andrej Doležal miniszter írt alá, akit a mai találkozón Katarína Bruncková államtitkár képviselt.
Az államtitkár asszony már második alkalommal járt Komáromban. Ez év augusztusában Bruncková és a minisztérium szakmai csapata a város polgármesterével, Keszegh Bélával tárgyalt a komáromi kikötő fejlesztési lehetőségeiről. Ekkor hangzott el, hogy a kikötőt szeretnék az újonnan épített Duna-híd közúti infrastruktúrájához kötni.
A város már akkor megfogalmazta, hogy a kikötőnek olyan helyszínt tartanak elfogadhatónak, amely a legkevésbé terheli a város közúti forgalmát. Ugyancsak a város kérése, hogy az úgynevezett spicctől (a Vág torkolata) felfelé az erőd szomszédságában ne legyen ipari tevékenység: ez a terület a komáromiakat szolgálja, esetlegesen kishajókikötőként szolgáljon.
A város vezetése kérte a kikötési díjak átértékelését és csökkentését, amivel a vízparti vállalkozások kapnának nagyobb teret és a turisztikai hajók számára is jobb feltételt biztosítana.
A mai találkozón Katarína Bruncková hangsúlyozta, az együttműködési szándéknyilatkozat aláírása biztosítéka az önkormányzat és az állam közötti folyamatos párbeszédnek. Ennek lényege, hogy kölcsönösen meghallgassák egymást, és az állam figyelembe vehesse az önkormányzat igényeit.
„A cél az, hogy a komáromi kikötő más, a Dunán lévő kikötőkkel egyenértékű legyen. Figyelembe véve a város igényeit és kéréseit, a kikötő revitalizációjával hozzájárulunk az idegenforgalom fellendítéséhez is“ – vélekedett.
Keszegh Béla aláírja az Együttműködési szándéknyilatkozatot, melyet korábban már a közlekedésügyi miniszter ellátott kézjegyével (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Keszegh Béla hangsúlyozta, a város értékeli a minisztérium jelenlegi hozzáállását, mert Komárom életében rendkívül fontos, mind gazdasági, mind turisztikai szempontból, hogy a kikötő megújuljon. Megjegyezte, örvendetes, hogy a tárgyalások már odáig jutottak, hogy pragmatikus, konkrét megvalósítások szintjére került a kikötő ügye. „Egy új logisztikai központ megépítése nemcsak a város, a szűkebb régió, de az egész ország, sőt Közép-Európa érdekeit is szolgálja majd“ – vélekedett. Keszegh szerint fontos a párbeszéd az állam és az önkormányzat között, ennek köszönhetően már elérhető távolságba került a brüsszeli források lehívása az új, közép-európai logisztikai központ megépülésére Komáromban.
Az aláírást követően újságírói kérdésekre válaszolva az államtitkár asszony elmondta, jelenleg a város, a Közlekedésügyi Minisztérium és a Közkikötő Rt. szakmai munkatársai azon dolgoznak, hogy véglegesítsék azt a stratégiai tervet, amelyben meghatározzák a kikötő számára legmegfelelőbb helyszínt. A szükséges dokumentációk kidolgozása, úgy mint tervdokumentáció, környezeti hatásvizsgálat, megvalósíthatósági tanulmány, 2021 végére készülhet el – fogalmazott Bruncková.
A komáromi kikötő a 3500 kilométer hosszú transzeurópai folyosó, a Rajna-Majna-Duna részét képezi. Nem elhanyagolható tény, hogy a kikötő modernizálásával és egy logisztikai központ létrehozásával Szlovákia eleget tehet olyan nemzetközi kötelezettségeinek, mint az „Európai zöld megállapodás”
– nyilatkozta korábban Ivan Rudolf, a Közlekedési Minisztérium szóvivője.
A komáromi kikötő a századfordulótól kezdve fontos gazdasági és közlekedési csomópontnak számított, ám a 2002-ben történt részleges privatizációja óta forgalma drasztikusan csökkent. Az állam kötelezettségek és feltételek nélkül adta el a kikötő teljes infrastruktúráját egy magánvállalkozónak. Jelenleg a kizárólag teherforgalmat bonyolító kikötő kihasználtsága öt-tíz százalék körül mozog. A helyzetet bonyolítja, hogy míg a Szlovák Hajózási és Kikötő Vállalat az infrastruktúra tulajdonosa, addig a telkek a Közkikötő Rt. tulajdonában vannak.
