(Fotó: pixabay.com)

A pozsonyi parlament tegnap első olvasatban jóváhagyta a 2021. évi állami költségvetést. A büdzsé végső jóváhagyása is a parlament feladata, hamarosan elkezdődik annak parlamenti vitája. Előbb hasonlítsuk össze, milyen költségvetést hagytak jóvá a honatyák 2020-ra és feltehetőleg hogyan sikerül az idei gazdálkodás.

A 2020. évre szóló költségvetést 15,8 milliárdos bevételi és 18,5 milliárdos kiadási oldallal, vagyis 2,7 milliárdos hiánnyal hagyta jóvá a parlament, ami a hazai össztermék 2,5 százaléka. Az államadósság tehát a hazai össztermék 49,9 százalékára szökött volna. Sőt, 2018-ban még kiegyenlített, hiány nélküli államháztartást vetített előre a törvényhozás 2020-ra. Ezzel szemben 2020-ban mi várható? A hiány várhatóan megnövekszik közel 10 milliárd euróra, ami a hazai össztermék 9,7 százaléka. Ezzel az államháztartási hiány az eltervezett összeg négyszeresére nő, ami a világjárvány és az azt követő gazdasági válság, illetve a gazdasági megszorítások számlájára írható.

Amennyiben 2020-ban a kiadási oldal várható összege 25,8 milliárd euró lesz (szerintem a végelszámolás ennél jóval magasabb lesz) érdekesnek ígérkezik az, hogy a kormány 2021-ben a kiadási oldalon 2 milliárddal kisebb összeggel, 23,8 milliárddal számol, miközben a bevételi oldalon ugyanakkora összeggel, mint 2020-ra az előző törvényhozás. Ez több mint 8 milliárdos költségvetési hiánynak felel meg, ami a jövő évben várható hazai össztermék (GDP) több, mint 7,5 százaléka.

Ha az egészet az államháztartás oldaláról nézzük, akkor az államháztartás hiányát a kormány jövőre 7,1 milliárd euróban határozta meg, miközben az államháztartás bevételei a kormány számítása szerint elérik a 39,6 milliárdot, míg a kiadások a 46,7 milliárd eurót.

Az államháztartásba, a közigazgatás költségvetésébe az állami költségvetésen kívül az egészségügyi biztosítók, a szociális biztosító, állami alapok, a megyei és a helyi önkormányzatok költségvetései is beletartoznak. Mindezzel az államadósság felkúszik a GDP 65 százalékára, mintegy két év alatt 15 százalékponttal, ami rohamos növekedés.

Mit takar ez a temérdek szám? Valós alapokra helyezi a kormány a jövő évi költségvetést? Egyáltalán, hogyan akarja a kormány jövőre 2 milliárddal lefaragni az állami kiadásokat? A következő módon: 350 millióval megnövelné a szociális tárca keretét (ebbe foglaltatik a szerényebb 13. nyugdíj), 200 millióval az egészségügyi tárca keretét (vajon elég lesz a világjárvány idején, tekintettel az egészségügy állapotára?), 100 millióval pedig az oktatásügy keretét. A többi tárca jövőre az ideinek megfelelő összeggel gazdálkodhat, vagy a kerete jelentősen lecsökken. Az előbbi állításra példa az agrártárca, míg az utóbbira a közlekedési tárca esete.

Az önkormányzatok számára rossz hír, hogy a 2018-2019-ben megvalósított legiszlatív lépések, a források nélkül az önkormányzatokra átruházott számos állami hatáskör 2021-ben még inkább sújtani fogja az önkormányzatokat, mint idén. Az újabb terhekről nem is beszélve, mint például az ételmaradék osztályozott hulladékként való begyűjtése és folyamatos likvidálása.

Tavasz végén, a nyár elején a pénzügyi tárca és az elemzők még úgy látták, noha az idén a gazdaság visszaeshet akár a GDP 10 százalékával, jövőre viszont erőteljes gazdasági növekedés lesz, majdnem ekkora arányban. A jóváhagyott 2021-es költségvetés messze nem ilyen előrejelzésből indul ki, jövőre is tetemes gazdasági visszaeséssel számol, aminek következménye a jövő évre eltervezett 8 milliárdos költségvetési hiány, ami a jövő évi GDP 7,5 százaléka. Mindezek a fordulatok, előrejelzések igencsak pesszimista jövőképet vázolnak.

Ám játsszunk el a gondolattal: mi lenne, ha az idei év végéig alábbhagy a járvány, nem lesz 3. és 4. hullám, vagy ha mégis, akkor a mostaninál jóval kisebb szárnycsapásokkal. Nos, akkor az adóbevételek növekedési pályára állnak, a bevételi oldal némileg megnövekedhet és a kiadási oldal alaposan lecsökkenhet, akár 20-30 százalékkal. Mindez üdítő hatással lenne a költségvetés és az államháztartás hiányára. Ám ha a járvány tovább tombol, akkor a bevételi oldal eltervezett összege korántsem teljesül (alaposan lecsökkennek az adóbevételek) a kiadási oldal pedig jelentősen megnövekedhet.

Ezzel elérkeztünk a jövő évi költségvetés legnagyobb kockázatához. Az pedig a járvány további folyamata, ennek következtében pedig a hazai gazdaság általános állapota, a válság mélysége. Mert ha tovább mélyül a válság, további kis- és közepes vállalatok szűnnek meg, a kreatív ipar (sport, kultúra, reklám, utazások, rendezvények) nem támad fel hamvaiból, a Kurzarbeit kevésnek bizonyul a nagyipari vállalatok számára, vagy jelentősen lecsökken a termékeik iránt a külföldi kereslet, akkor nagyon nehezen lesz tartható a hazai gazdaság egyensúlya, az államháztartás fenntarthatósága alapjaiban roppanhat meg. Mégis, legyünk optimisták, számoljunk a kedvező forgatókönyvvel, hogy 2021-ben a gazdaság elindul a felfelé ívelő pályán.

(A szerző az MKP szakmai alelnöke)