A kárpátaljai magyarság szempontjából a 2019-es év sem volt eseménytelen, de 2020 még azon is túltett. Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével a tavalyi év pozitív és negatív vonatkozású történéseiről beszélgettünk, valamint arra kértük, hogy a tavalyi esztendő tükrében vázolja fel, milyen év elé néz 2021-ben a kárpátaljai magyarság és az érdekvédelmi szervezet.
– Sokunkban reményt keltett az ukrán–magyar viszony alakulását illetően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavalyi újévi köszöntője, amelyben az államfő magyarul is megszólalt. De nagyon gyorsan szertefoszlottak a remények, és folytatódtak a magyar kisebbség képviselői elleni fellépések.
– A tavalyi év valóban ezzel a köszöntővel kezdődött, ugyanakkor a későbbiek azt bizonyították, hogy nem történt változás a kisebbségi politikában. Hiszen utána olyan intézkedések történtek, amelyek negatívan befolyásolták a kárpátaljai magyarság helyzetét. Sajnos, azok a remények, amelyeket az ország lakosságának döntő többsége Volodimir Zelenszkij elnök megválasztásához, illetve a parlamenti választásokhoz fűzött, nem realizálódtak, hiszen nagyrészt ugyanaz a politika folytatódik, mint korábban – ezt mutatja az oktatási törvényen, valamint a nyelvtörvényen való módosítások elmulasztása. Most tekintettel arra, hogy elfogadásra és aláírásra került a középiskolai oktatásról szóló törvény, és kiújult a magyarellenes kampány a médiában, azok a változások, amelyekben reménykedtünk az új államfő megválasztásakor, nem váltak valóra. Megkezdődött a kisebbségellenes törvények életbe léptetése, amelyek korlátozzák az anyanyelv használatát a nyilvános szférában. Most januárban ez átterjed a közszolgáltatásra, ami súlyos visszalépés a korábbi állapotokhoz képest.
– A tavalyi esztendő korábban soha nem tapasztalt kihívások elé állította az egész világot. A koronavírus-járvány váratlanul és felkészületlenül érte a kárpátaljai egészségügyi intézményeket is. A KMKSZ és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány (JA) azonnal gyűjtést indított azzal a céllal, hogy az első vonalban dolgozó egészségügyi dolgozók számára biztosítsák a védőeszközöket és felszereléseket.
– Mivel láttuk, hogy mindannyiunkat fenyegetett a közeledő világjárvány, úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk közösen megelőzni a bajt. A kárpátaljai egészségügyi viszonyok mellett a koronavírus-fertőzés elterjedése közösségünkre nézve komoly veszélyt jelentett. Tudtuk, hogy az alapvető egészségügyi feltételek sem biztosítottak: nem volt elegendő fertőtlenítőszer, védőruha, maszk és természetesen elegendő lélegeztetőgép sem. Ezért úgy döntöttünk, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy elősegítsük a szükséges orvosi felszerelések biztosítását megyénkben. Márciustól gyűjtést indítottunk az elengedhetetlenül szükséges orvosi eszközök vásárlására az egészségügyi dolgozók és a lakosság számára. Akciónk során több mint 3 millió hrivnya gyűlt össze. Ebből megyei, járási, városi kórházakat és családorvosi rendelőket láttunk el a szükséges eszközökkel. Valamennyi olyan kárpátaljai településre juttattunk egészségügyi segélyt, ahol magyarok élnek. Az adományozók között a munkatársainkon, az újságjaink és a televíziónk, a főiskola kollektíváján kívül több száz szervezet, intézmény, vállalkozás és magánszemély utalt pénzt belföldről és külföldről egyaránt a jótékonysági alap számlájára. Kárpátalján kívül Magyarországról, Spanyolországból, Lengyelországból, Kanadából is érkeztek felajánlások. Mindez a magyar összefogás erejét mutatja. A KMKSZ gyűjtésének köszönhetően egy 583 ezer hrivnya értékű lélegeztetőgépet is adományoztunk a beregszászi járási kórháznak. Az adománygyűjtés egy sikertörténet, hiszen a KMKSZ a koronavírus-járvány idején egy olyan szervezetként állt helyt, amely a legnagyobb segítséget nyújtotta, mert a kezdetekkor adtunk, amikor óriási hiány volt mindenből.
Természetesen az egész év folyamán érzékeltük a magyar államnak, a magyar nemzetnek a szolidaritását. A magyar kormány 50 lélegeztetőgéppel segítette a koronavírus elleni védekezést megyénkben. A Kárpátaljára érkező szállítmány egy részét szeptember 23-án Ungváron adta át Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere. Az adomány második tételét – 32 gépet – pedig Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója adta át október 5-én Beregszászban.
– A pandémia okozta gazdasági nehézségek ellenére megye szerte számos intézmény újult meg magyarországi kormánytámogatásoknak köszönhetően.
– Az utóbbi időszakban a különböző magyarországi forrásokból érkező támogatásokból soha nem látott mértékben fejlődött a kárpátaljai magyar infrastruktúra. Szinte valamennyi óvoda és családorvosi rendelő megújult, és számos iskolát is sikerült felújítanunk. A külgazdasági és külügyminisztérium által támogatott Keleti Partnerség program révén több mint száz objektumot korszerűsítettünk. Ezért a támogatásért köszönettel tartozunk, de sajnos, rá is vagyunk szorulva, hiszen ezeket a fejlesztéseket belső forrásokból nem valósíthattuk volna meg. Korábban ezekben az intézményekben méltatlan körülmények között dolgoztak az óvónők, tanárok, orvosok. Nincs olyan település Kárpátalján, ahol ne történt volna meg az intézményhálózat fejlesztése, felújítása.
– Ezekkel a fejlesztésekkel szinte egyáltalán nem foglalkozik az ukrán nyelvű sajtó.
– Ukrajnában az elmúlt időszakban tulajdonképpen nem változott a magyarellenes politika. A központi ukrán média most is folyamatosan jelentet meg olyan anyagokat, amelyek negatív kontextusba helyezik mind a kárpátaljai magyarságot, mind pedig Magyarország politikáját, és egyszerűen nem vesz tudomást azokról a rendkívül jelentős gesztusokról, amelyeket Magyarország tesz Ukrajna irányába. A kárpátaljai magyar intézmények támogatása is jelentős mértékben megkönnyíti az ukrán költségvetés helyzetét, hiszen ezeket a fejlesztéseket az ukrán büdzsének kellene finanszírozni.
– Gyakorlatilag a kistérségek és az új járások megalakulásával végbement a közigazgatási reform. Ez hogyan befolyásolja a kárpátaljai magyarság önigazgatását?
– A teljes ukrajnai közigazgatási rendszer átalakulóban van, és hogy mi lesz az új közigazgatással, nem tudjuk. Azt sem tudjuk például, mi lesz a megnövekedett járások funkciója. Nagy hévvel indult a decentralizáció. Az a terv, hogy a problémákat helyben kell majd megoldani, ott, ahol azok keletkeznek, így szélesebb jogokat kapnak az ún. kistérségek, de a járások jogköre nincs meghatározva. Most egy új dolog lesz, senki nem tudja azt, hogy ez hogyan fog működni, majd meglátjuk. Lezajlottak a választások, végül is létrejött egy Beregszász központú járás, amely nem magyar többségű, ennek ellenére megint csak egy nagy sajtóhisztéria követte az ukrán médiában. Tudjuk azt, hogy végül is a kistérségek döntő többsége a kárpátaljai magyarság akaratának, elképzelésének megfelelően alakult ki, kivéve egynéhány helyet. Létrejöttek a kistérségek, a járások, és most megkezdődik az ezzel kapcsolatos munka.
– A KMKSZ történelmi sikert aratott az őszi, új választójogi törvény szerint tartott helyhatósági választásokon, de nehezen zajlott a helyi tanácsok megalakítása. Hogyan lehet érvényesíteni a KMKSZ szavazóinak a jogait, érdekeit a helyi önkormányzatikban?
– Minden nehézség ellenére helyt tudott állni a kárpátaljai magyarság; hitet tett a megmaradás mellett a választások alkalmával is, hiszen rendkívül jó eredményeket értünk el az önkormányzati választásokon: 8 képviselőnk van a megyei közgyűlésben, jelen vagyunk minden olyan önkormányzatban, ahol a magyarok jelentős számban élnek. Mindez reményt ad arra nézve is, hogy tudjuk majd pozitívan befolyásolni helyben is a kárpátaljai magyarságnak a jövőjét. Ez rendkívül komoly eredmény, és ezért szeretnék köszönetet mondani a választóknak.
A koalíciók létrejöttét jelentős mértékben sikeresnek lehet elkönyvelni. A számunkra legfontosabb Beregszászi járásban Rezes Károly, a KMKSZ jelöltje lett a járási közgyűlés elnöke. Fontos városunkban, Beregszászban szintén az általunk támogatott Babják Zoltán lett a polgármester, és még számos helyen vagyunk jelentős mértékben képviselve.
– Személyesen hogyan élte meg az SZBU magyarságszervezetek elleni fellépését?
– Ez várható volt, hiszen már 2 éve zajlik az ellenük irányuló, teljesen alaptalan vádakra alapuló nyomozás. Teljesen nyilvánvaló, ez valamilyen formában be kellett, hogy fejeződjön. És egy ilyen durva, brutális, magyarellenes támadásban fejeződött ki, ami az összes irodánknak a megtámadását jelentette. Nagyon furcsa az, hogy ha ilyen súlyos vádakkal illetik ezeket a szervezeteket, nevesítve az Egán Ede-alapítványt, illetve a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítványt, akkor ezt hogy tudják összefüggésbe hozni azzal, hogy ezek az intézmények ennek ellenére továbbra is működnek és végzik a munkájukat. Nyilván ez jelentős részben megfélemlítési akció.
Nagyon jó lenne, ha tudnánk azt, hogy mikor ér véget ez a téboly, hiszen ennek semmiféle alapja nincsen. Sajnos, az utóbbi hetekben-hónapokban megint csúcsra járatják a magyarellenes hisztériát Ukrajnában. Olyan mondvacsinált ügyeket kreáltak, amelyek feszültséget okoznak mind a kárpátaljai magyar közösségen belül, mind pedig az ukrán–magyar kapcsolatokban. Már augusztusban megkezdődtek a bombariadók, fenyegető leveleket kapott szinte minden magyar szervezet, majd a választások után került sor a már említett titkosszolgálati akcióra, amelyben több mint 100 ember vett részt, közöttük állig felfegyverzett kommandósok. Aztán folytatódott a hisztériakeltés a szintén teljes egészében mondvacsinált ún. „szürtei Himnusz-ügyben”. A központi sajtó napokig napirenden tartotta ezt a kérdést, és olyan embereket tiltottak ki az országból, akiknek a tevékenysége pozitívan befolyásolta mind az ukrán–magyar viszonyt, mind pedig Kárpátalja fejlődését.
Minderre a koronát a Mirotvorec szélsőséges honlap tette rá újfent. Korábban is voltak rajta magyarok, most pedig kirívó módon Bocskor Andrea parlamenti képviselőt és engem is elhelyeztek ezen a listán. Azt hiszem, rekordot döntöttem ezzel kapcsolatban, hiszen nemcsak ezen a listán vagyok rajta, hanem az orosz kitiltási listán is. A kárpátaljai magyarságot megpróbálják megfélemlíteni, és újra hisztériát kelteni ellenünk, ami nagyon veszélyes mind a közösség, mind a társadalmi béke szempontjából Ukrajnában, és negatívan hat az ukrán–magyar kapcsolatokra is. Sőt, most, hogy már az európai parlamenti képviselőre is kiterjedt, feszültséggóc keletkezett Ukrajna és az egész Európai Unió között.
– Ilyen körülmények között is folytatódnak a magyarországi támogatási programok?
– A nehéz körülmények ellenére megvalósítjuk azokat a rendkívül fontos dolgokat, amelyek a kárpátaljai magyarság számára életbevágóak. A gazdaságfejlesztési támogatások, a bázisiskola-, a Keleti Partnerség program folytatódni fog a ránk helyezett nyomás ellenére.
– Ön szerint Ukrajnában mi befolyásolhatná pozitívan a kárpátaljai magyarság életét?
– Jelenleg nem látszanak olyan változások, amelyek a kárpátaljai magyarság lehetőségeit javíthatják. De reménykedjünk!
– A kárpátaljai magyarok léte nagymértékben összefügg az ukrán–magyar viszony alakulásával. Mitől javulhat, miben látja ennek a lehetőségét?
– Nyilván tárgyalni kellene ezekről a kérdésekről, reméljük, hogy ezek a tárgyalások újrakezdődnek vagy folytatódnak. Jelenleg még az álláspontok igen távol vannak egymástól.
– Végezetül mit üzen a kárpátaljai magyaroknak, illetve a Kárpátalján élő más nemzetiségű lakosoknak?
– Reméljük, hogy a következő év jobb lesz, mint a tavalyi. A 21 a kártyában is nyerő, bizakodjunk, hogy az új év számunkra pozitívabb fejleményeket hozhat. Remélem, hogy győz a józan ész: az alaptalan támadások abbamaradnak, s a két ország kapcsolata és a kárpátaljai magyar közösség helyzete is javulhat a jövőben. Ezért mi mindent meg fogunk tenni, ahogyan megtettünk a múltban is.
(Forrás: https://karpataljalap.net/)
