A Nemzetpolitikai Államtitkárság sajtótájékoztatóin a friss események, köztük az új pályázatok mellett ritkán kerülnek szóba azok az intézmények, amelyek 2011 óta folyamatosan támogatásban részesülnek. Ezúttal ezekről szólt Potápi Árpád János a helyszínen, illetve az online térben megjelent újságíróknak, miután eredményes, egészségben töltött új esztendőt kívánt mindazoknak, akikkel még nem találkozott ebben az évben.
Az új pályázatok kiírásáig is szükséges, hogy a nemzetpolitikai intézményrendszer zavartalanul működjék – hangsúlyozta az államtitkár, rámutatva, hogy olyan nemzeti jelentőségű intézményekről, illetve programokról van szó, amelyek nemzetstratégiai szempontból kiemelkedő szerepet töltenek be.
Olyan oktatási, kulturális, egyházi intézmények, illetve hasonló programok biztonságos működéséről kell gondoskodni, amelyekre – több év tapasztalata alapján – szükség van, s ezért évről évre támogatást kaptak.
Ezeket emelik be ebbe a körbe, hogy tevékenységük anyagi feltételei biztosítva legyenek, ne kelljen évente pályázniuk. A MÁÉRT 2011-ben döntött ennek a kategóriának a létrehozásáról.
A kritériumok: Magyarország határain kívül bejegyzett intézmény vagy szervezet legyen, legalább egy éve fennálló; a legtöbb már évek óta működik, sőt: az egyetemek már évtizedek óta. Természetesen a pénzügyi jogszabályoknak – mind a magyarországi, mind a külhoniaknak – meg kell felelniük.
Nagyon sok ilyen intézményről vagy programról van szó. 2012-ben, amikor ez a kategória létrejött 49, most 2021-ben 82 intézmény tartozik ebbe a körbe, a programok közül 12, jobban kibontva: 192, míg területenként tovább bontva 500 Kárpát-medencei programot tudnak működtetni.
A járványhelyzetben még fontosabb, hogy a nemzetpolitikai intézményrendszert erősítsük – mondta az államtitkár – alkalmazkodva a körülményekhez, hogy érezzék a határon túli magyarok, a magyar kormány egységes nemzetben gondolkodik, bármilyen nehézség is adódik itt, a Kárpát-medencében vagy Közép-Európában.
Régiónként – természetesen a sajtótájékoztatón nem sorolta fel valamennyi intézményt vagy programot, de kívánságra megtekinthető –, csupán néhányat említett a legismertebbek közül:
Erdélyben a Sapientia Tudományegyetem, amelynek oktatása három városban, négy karon folyik, vagy a Nagyvárad központú Partiumi Keresztény Egyetem három karon. Fontos kulturális, oktatási, sőt szakképzési központ a Kallós Zoltán Alapítvány Válaszúton, hiszen a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít a szórványban működő intézményekre. Egy kisebb alapítvány a Studium Prospero, amely az erdélyi értelmiség, azon belül az orvosok és a művészek támogatását tűzte ki célul 5-6 éve, lakásépítéssel segítve őket.
Felvidéken a Rovás Polgári Társulás kap kiemelt figyelmet, amely a kassai és Kassa környéki magyarságot fogja össze.
2017-ben átadott új székházuk a magyar jelenlétet tudja erősíteni Kassa központjában, hasonlóképpen a Csemadokkal, illetve a Márai-házzal. Továbbá a református egyház Csillagházát, amely kulturális és közművelődési központként működik, a komáromi Selye János Egyetemet, a komáromi színházat és a Kisebbségkutató Intézetet emelte ki Potápi Árpád János a támogatottak sorából.
Vajdaságban az Újvidéki Tanítóképző szabadkai épületének új együttesét, ahol sok magyarországi diák is tanul, valamint az újvidéki Európa Kollégiumot és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács működését említette. Kárpátalján a II. Rákóczi Ferenc Főiskola, a Genius Jótékonysági Alapítvány és a gyermekotthonok szerepére hívta fel a figyelmet az államtitkár. A jóval kisebb magyar lélekszámú Horvátországban a tavaly átadott kopácsi tangazdaság ifjúsági központként is működik, ugyanígy a még kisebb muravidéki magyarság is egy központhoz: Lendvához és környékéhez köthető, ide összpontosul a támogatás jó része is.
A diaszpórából is egyre több szervezet került be ebbe a költségvetési körbe, például az 1945-ben létrejött Külföldi Magyar Cserkészszövetség, vagy a NYEOMSZ (Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége), amely szintén az ifjúságra figyelve cserkészparkot létesített Hárshegy néven a németországi Kastl-ban.
Potápi Árpád János hangsúlyozta, hogy fontos ezeknek az intézményeknek a fenntarthatósága és működésük kiszámíthatósága, de ez nem jelent évről évre azonos összegeket, hiszen például a járványhelyzet miatt számos, nagy múltú kulturális rendezvényt nem lehetett megtartani. Végül tájékoztatott arról, hogy a pályázatokat is hamarosan meghirdetik, ezek rendszere is megújul a nemzeti újrakezdés évének jegyében.
