Az az egyik kérdés, hogy én vagyok-e én? Vagy én bármikor bárki más lehetek, ha a másik akarja, vagy ha csak megriadok és azt hiszem, hogy azt akarhatja. Ha a magyar nyelv és kultúra tett önmagammá, akkor ezt ne tagadjam le önmagam előtt. Ne riadozzak, hiszen nincs miért. Egy névtelen (anonim) felmérésnél, mint amilyen a népszámlálás, először is a saját önbecsülésemért írjam oda, hogy magyar vagyok.
A második kérdés: szeretnék-e segíteni másoknak is?
Vagy magasról teszek mindenkire és csak a saját magam riadalmai szerint helyezkedem hol ide, hol oda. Ha érzek megbecsülést mások iránt, sőt szeretetet egyesek iránt, akkor segíteni próbálok nekik. Kisebbségiként pedig elkél nekik a segítség. Ebben az esetben oly módon, hogy beírom: magyar vagyok.
A harmadik kérdés: akarok-e segíteni annak a kultúrának, amelyiknek öntudatomat, személyiségem javát köszönhetem.
A nemzet persze nagy, és nemzettársaim legtöbbjét nem is ismerhetem. Ám nagyjainkat, verseket, dalokat, filmeket, könyveket, vicceket, ételeket, városokat, falvakat, folyókat, tavakat igen. Hát akkor tegyem meg, hogy egy személyt, magamat hozzáadom.
A negyedik kérdés: szeretnék-e segíteni annak az országnak is, amelyikben élek? Szlovákiának ugyanis nem a javára, hanem a kárára válik, ha nemzeti kisebbségeit bedarálja, kultúrájukat felszámolja. Így csak megerősödnek és életben maradnak azok a torzulások, amelyek deformálják az egész ország berendezkedését. Hiszen olyan emberek kerülhetnek hatalomra és olyan intézmények működhetnek, akiket/amelyeket a kulturális pusztítás tart meg. Ezek persze a sajátjaikat is félrevezetik, becsapják, kihasználják.
Az ötödik kérdés: akarom-e a magyar–szlovák megbékélést?
Ha igen, akkor magyarnak kell maradnunk. Ez vezet el e két nemzet valódi összefogásához. Általa pedig széles térségünk kiemelkedéséhez abból az alárendelt helyzetből, amelybe a kicsinységünk miatt kerültünk. Ezt mindannyian megszenvedtük. Viszont a magyar–szlovák megbékélés folyamatában éppen mi, kisebbségi magyarok kerülhetünk a legelőnyösebb helyzetbe. Legyen mesterember, mezőgazdász, vállalkozó, hivatalnok vagy értelmiségi az ember. Mi ugyanis ismerjük mind a két kultúrát.
Hát akkor beszéljünk barátainkkal, ismerőseinkkel! Mindannyian jelöljük be azt, ami igaz, azt, ami segít, azt, ami a jobb jövőt kínálja: azt, hogy magyarok vagyunk!”
(Forrás: Népszámlálás 2021 Facebook-oldala)
