A fennállásának harmincadik évfordulóját ünneplő visegrádi csoport erejét a közös cselekvés eredményessége adja, az, hogy a nemzetközi színtéren közösen képviselik a térség érdekeit – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán, a V4 aznapi krakkói csúcstalálkozója kapcsán közzétett nyilatkozatban.
A visegrádi országok (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnökei és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a V4 megalakulásának 30. évfordulója alkalmából egyeztettek.
A lengyel miniszterelnök szerda reggeli Facebook-bejegyzésében megköszönte a három évtizedes visegrádi együttműködést. Csehországnak, Lengyelországnak, Magyarországnak és Szlovákiának az 1989-es rendszerváltáshoz vezető, hosszú és nem könnyű útja erős impulzust adott a regionális integrációhoz, valamint a stabilizáció és biztonságérzet megteremtéséhez az „európai családon” belül.
A V4 ereje a kormányfő szerint manapság a közös cselekvés szinergiájában, az Európai Unió (EU) struktúráiban elfoglalt erősebb tárgyalási pozícióban, térségünk érdekeinek és stratégiai céljainak a nemzetközi színtéren történő képviseletében rejlik.
„Négy szuverén államként nem kell egyetértenünk minden kérdésben” – fogalmazott Morawiecki, aláhúzva egyúttal: széles körű közös érdekek kötik össze a visegrádi országokat, mégpedig a földrajzi szomszédság, a hasonló történelmi tapasztalaton alapuló identitás és közös társadalmi-gazdasági kihívások miatt. Példaként utalt a biztonsági, migrációs, kohéziós politika terén folytatott együttműködésre, a közös (uniós) piac fejlesztését és a digitális gazdaságot érintő témákra.
(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Külön kitért az utóbbi évtizedekben történt regionális gazdasági fejlődésre, arra, hogy a gazdaság dinamikájában a visegrádi csoport az utóbbi években jelentősen felülmúlta az EU átlagát. Egyúttal a térségbeli munkanélküliségi ráta tavaly decemberben nem volt magasabb az uniós átlagnál. Azáltal, hogy a V4 az EU külkereskedelmi volumenének közel 15 százalékát adja, erős mandátummal rendelkezik az unión belül. 2017 és 2019 között a közép- és kelet-európai digitális gazdaság évi csaknem nyolc százalékkal növekedett, vagyis sokkal jobban, mint az öt legnagyobb nyugat-európai gazdaságban.
A V4 egyik legnagyobb vívmányának Morawiecki a Nemzetközi Visegrádi Alapot nevezte, mely közelebb hozza a térség társadalmait, 2000 óta már több mint 2400 ösztöndíjat osztott ki a diákoknak, és mintegy 6 ezer projekt megvalósítását tette lehetővé. A koronavírus-járvány során a V4 virtuális információs központja, kölcsönös orvosi missziók segítették a koordinációt, a fenyegetés korlátozását – emelte ki.
A V4 miniszterelnökeinek szerdai krakkói találkozója az országcsoport megalapításának 30. évfordulójához kapcsolódik. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel részvételével is szervezett értekezlet napirendjén a koronavírus-járvány és az EU klímaügyi és migrációs politikája is szerepel.
Orbán: Össze kell tartani, ez a V4 sikerének titka
Ha a V4 a következő 30 évben is eredményt akar elérni, össze kell tartani, ez a siker titka – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a csúcstalálkozón.
A tanácskozáson tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor a közmédia kérdésére kiemelte: hűség és szolidaritás kell ahhoz, hogy a V4 betölthesse a hivatását a jövőben is. Úgy látja, Szlovákiának kulcsszerepe, stratégiai szerepe van az együttműködésben, ez a térkép alapján nyilvánvaló, de azért is, mert Magyarország csak Szlovákiával szomszédos a visegrádi országok közül. Közép-Európa északi és déli részét Szlovákia köti össze – tette hozzá.
A miniszterelnök hangsúlyozta: nagy jelentősége van, hogy továbbra is együtt maradjanak, egység legyen közöttük.
Kifejtette: most a 30. évfordulót ünneplik, de több száz évre emlékeznek vissza, mert az első visegrádi együttműködést sok száz éve hozták létre a közép-európai államok akkori vezetői, és ez a történelmi távlat adja ezen együttműködés komolyságát.
A térség sikeres, ez adja a mostani együttműködésnek a történelmi távlat mellé a jelenkori érvényességét – fogalmazott.
Orbán Viktor felidézte: 30 éve tagja volt annak a parlamentnek, amely felhatalmazást adott az akkori magyar kormánynak a visegrádi együttműködésre, emlékszik a vitákra, az emelkedett megszólalásokra, arra, amikor mindenki úgy gondolta, hogy a jövő a közép-európai együttműködésben van. Komoly bajok voltak akkor, de volt idejük és erejük, hogy az egyik első parlamenti gesztussal a közép-európai együttműködést erősítsék meg – fűzte hozzá. Hangsúlyozta: ez az európai gazdaság legdinamikusabban fejlődő régiója.
A miniszterelnök a koronavírus okozta betegség elleni vakcina kérdéséről elmondta: Magyarországnak mindennél fontosabb szempont a gyorsaság, gyorsan kell vakcinát szerezni a megfelelő biztonsági előírások betartásával és hatékonysági garanciákkal, és az árnál fontosabb a gyorsaság.
Kijelentette: depolitizálni kellene a vakcina kérdését, mert vannak „geopolitikai viták, történelmi és ízlésbeli különbségek”, de ezeket nem a vakcináról szóló vitában kell kifejezni. „Egyfajta vakcina van: az, amelyik gyorsan és hatékonyan meggyógyítja az embereket”, és átpolitizálni ezt a kérdést, amikor emberek életéről van szó, felelőtlenség – mondta.
A kormányfő arról is beszélt, hogy a közép-európai országok tudják, hogy vannak náluk sokkal nagyobb országok, de azokkal is versenyképesek akarnak lenni, és ez akkor lehetséges, ha egy lépéssel megelőzik őket. Ezért most a válság utáni gazdasági újraindításról is beszéltek, és fontos megosztani egymással a politikai és gazdasági intézkedések tapasztalatait – mutatott rá.
Közölte: szoros konzultációra van szükség, mert az újraindítás nem automatikus, hanem komoly kormányzati munkát igényel. Orbán Viktor szerint a V4 szerencsés, mert két korábbi pénzügyminiszter is van a visegrádi miniszterelnökök között, remélhetőleg az ő tapasztalataik visszaköszönnek egy sikeres gazdasági újraindítási politikában.
Megjegyezte: hálás Charles Michelnek, amiért részt vesz a találkozón, akiben „értő szellemre és nyitott fülre” találtak. A Benelux-államok együttműködése mindig inspiráló volt a V4-nek – tette hozzá. Charles Michel Belgium kormányfője volt, mielőtt az Európai Tanács elnökévé választották.
(MTI/Felvidék.ma)
