A Hazajáró Honismereti és Turista Egylet jóvoltából egy csodás albumsorozat kiadása indult útjára a 2020-as esztendő végén. A míves kivitelezésű kötet a Hazajáró utazásainak képes beszámolója, melyek során történelmi hazánk csodás tájai, kincsei sejlenek fel.
Mint az előszóban olvasható: „A Hazajáró hétről hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti-kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig megannyi magyar emlék kíséri a Hazajáró soha véget nem érő útját.”
Az első kötet a 2011-ben útjára indult s azóta is töretlen népszerűségnek örvendő honismereti műsor első évadát dolgozza fel. A végtelen barangolások egy-egy pillanatát örökítik meg a felvételek.
„A Hazajáró szemmel szubjektív objektívünkkel tekintünk körbe történelmi hazánkon (…) Minden egyes pillanatkép örökre a lélekbe vésődött emlékeket őriz” – jegyzi meg a bevezető.
A kiadvány harmincöt barangolást örökít meg a dokumentarista fotók által. A harmincöt rész során több mint 23 ezer kilométert tett meg a csapat. Százötven szereplőt szólaltattak meg a Kárpát-haza számos szegletéből. Több mint ötszáz kilométer gyalogtúrát, valamit hetvenhét kilométer kerékpártúrát, s tíz kilométer sítúrát tettek meg a stáb tagjai.
A kötet tizenkét felvidéki barangolást tartalmaz, mindamellett kárpátaljai, erdélyi, székelyföldi, délvidéki, muravidéki, valamint őrvidéki célállomások is szerepelnek az első évad feldolgozott kirándulásai között.
A könyv a Kárpátok legmagasabb hegységével, a Magas-Tátrával indít. A stáb tagjai megjárják a Nagy-Tarpataki-vízesést, eljutnak a Lomnici-csúcsra, s a Tátra egyéb vadregényes tájaira is. A lengyel–szlovák határvidéken elterülő Pieninekben tutajoznak a Dunajecen, ellátogatnak a Vöröskolostorba, ismerkednek a gorálok néphagyományaival. Szepességet is feltérképezik, a csodás Káposztafalvi-karsztot barangolják be.
Más alkalommal Árva és Liptó határhegysége az úti céljuk, később eljutnak a Kis-Fátrába is. Csodás fotókon elevenedik meg az olvasó előtt Selmecbánya, a mesébe illő kisváros. A havas táj, a piciny ékszerdoboz s a hóval befedett kálvária képe csodásan megnyugtató látvány a könyv lapjain.
Ugyancsak megtekinthetjük a téli Alacsony-Tátrát Breznóbányával és a Chopok alatti Kő-menedékházzal s a legmagasabb csúcsával, a Gyömbérrel. Körmöcbánya és a Körmöci-hegység szintén bekerült a kiadványba. Kassán és a Kojsói-havasokban kora tavasszal időzhetünk el a fotók által.
Már kitavaszodik, mire a Kis-Kárpátokba jutunk. Virágzik a táj a Gömör–Tornai-karsztban. A síkságokkal tűzdelt dombok s hegységek közt két részt is leforgatott a Hazajáró stábja. Felkeresték többek között Szepsi városát, a várhosszúréti kézműveseket, a Szilicei-fennsíkot, a jászói premontrei kolostort, s eljutottak a karszt gyomrába is, a hosszúréti Buzgó-barlangba.
Az egyes fejezetek a tájegység természeti-történelmi összegzésével indulnak. Minden egyes alkalommal neves elődök forrásaiból is idéznek. Mindemellett a témához és a tájegységhez illő szépirodalmi idézetek is gazdagítják az egyedi megjelenésű kiadványt.
Az igényes kivitelezésű dokumentumfotók túlmutatnak a valóság megörökítésén, egyes darabjai igazi művészfotográfiává válnak, árnyaltan bemutatna a taglalt tájegységet.
Végszóként álljanak itt dr. Téry Ödön turistamozgalom-szervező gondolatai 1898-ból:
„A turistaság nemcsak kellemes öncél, hanem közhasznú működés is. Hazánk kies tájainak megismertetése, az utazó közönséggel való megkedveltetése, hozzáférhetővé tétele hazafias vállalkozás.”
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
