Az országban 55 és 57 ezer közé tehető azon kilencedik osztályos tanulók száma, akik felvételi vizsgát tesznek valamelyik középiskolába vagy gimnáziumba május harmadika és tizennegyedike között. Most felvételiznek azok az ötödikesek is, akik nyolcéves gimnáziumban szeretnék folytatni tanulmányaikat.
A magyar iskolába jelentkezőknek a szlovák nyelv és matematika mellett magyar nyelvből is kellett felvételi vizsgát írniuk. Idén elmaradt a Tesztelés 9, amelyet későbbi időpontban íratnak meg a kilencedikesekkel. Három komáromi középiskola igazgatóját kérdeztük meg, milyen eredménnyel zárultak az idei felvételik.
Jelenleg az alapiskolák végzős diákjai több helyre is beadhatják a jelentkezésüket, a sorrend pedig nem számít. A diákok többnyire két intézményt jelölnek be, vagy egy iskolán belül két különböző szakot, így a felvételi vizsgák kétkörösek. „Minden iskola köteles két felvételit tartani. Azoknak, akik első helyen jelölték meg az intézményt, május 3-án, és május 10-én azoknak, akik második helyen.
Még egy dátummal kiegészült a felvételi, mert pótfelvételit kell tartani azon diákoknak, akik betegség, vagy most a karantén miatt nem tudtak eljönni”
– magyarázta Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója.
Érdeklődésünkre elmondta, intézményükbe 165 diák jelentkezett, melyek közül 145 diák felvételizett az első és második körben, így nem lesz probléma megtölteni az előirányzott 100 fős keretet. „A megyék szigorúan szabályozzák a felvehető diákok számát az egész országban” – jegyezte meg. Eddig a komáromi gimnáziumba 144 diák felvételizett, egy diák karanténban van, neki még lehetőséget kell biztosítani egy külön felvételi napon.
„Ezért 99-nél húztuk meg a vonalat, mert addig, amíg nem felvételizett ez a diák, fenn kell tartani neki a helyet” – fogalmazott. Elmondta, a kisgimnáziumba 20 helyet kaptak, amelyre 13 diák jelentkezett.
„Szeretnénk velük megnyitni a 8 éves képzésünket, erre kérni fogjuk az engedélyt, hiszen a vegyesen lakott területeken a minimum osztálylétszám 9 fő”
– húzta alá. Hangsúlyozta, ezek a számok még nem végeredmények, mert a diákoknak még egy hetük van eldönteni, melyik iskolát válasszák végül. „Tehát aki nálunk a 100. helyen van, annak sem kell nagyon izgulnia, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az első száz diákból 8-10 diák számára fontosabb a másik hely, amit bejelölt” – mutatott rá Andruskó.
Szerinte a jelenlegi helyzet ezzel a szabályozással nem jó az iskoláknak. Megjegyezte,
az iskolatörvény készülő módosításával a minisztérium azt szeretné, hogy aki az első helyen jelölt iskolába felvételt nyert, annak már ne kelljen felvételiznie sem a második választott intézménybe, tehát a sorrend – ellentétben a jelenlegi helyzettel – valójában rangsorolást is jelentene a jövőben.
„Amennyiben jóváhagyták volna, most szeptember elsején lépett volna életbe a törvény, de a kormányválság miatt be sem terjesztették. Ha minden jól megy, 2022 szeptember elsejétől lépne életbe az iskolatörvény ezen módosítása” – mondta.
Arra a kérdésünkre, hogy a felvételik során figyelembe vették-e, hogy az elmúlt időszakban nem volt jelenléti oktatás, Andruskó egyértelmű igennel válaszolt.
„A kollégák könnyebb felvételi kérdéseket állítottak össze a korábbi évekhez képest, hiszen mi is látjuk, hogy az online-tanítás egy kényszer volt, és a gyerekeknek egy negatív generációs élmény.
A miniszteri rendeletek mellett megjelent ajánlások is megfogalmazták, hogy a középiskolák vegyék figyelembe a felvételi során, hogy az elmúlt egy évben alig jártak iskolába ezek a diákok” – nyilatkozta. Andruskó szerint a lemaradásokat természetesen be kell hozni, ami nem lesz egyszerű, de a tanulmányi év értékelése mellett a pedagógiai program módosításán is el kell gondolkodni, és felzárkóztató programokat kell beépíteni a tananyagba.
A Marianum Egyházi Iskolaközpontba idén
67 diák jelentkezett az előirányzott 17 helyre.
Madarász Róbert igazgató gyorsan hozzátette, most nem tud végleges eredményről beszámolni, hiszen a következő héten még eldönthetik a diákok, melyik iskolát választják. Mint megtudtuk, ebben az intézményben is volt olyan jelentkező, aki jelenleg karanténban van és ezért nem tudott eljönni a meghirdetett időpontban. A jelenlegi törvényről szintén úgy vélekedett, az iskoláknak nem túl szerencsés. „Nagyon üdvözölném, ha a minisztérium benyújtaná a szóban forgó módosítást és elfogadnák, ugyanis rendkívüli módon megnehezíti az iskolák munkáját” – vélekedett. A katolikus iskola igazgatója elmondta,
náluk az előző évekhez hasonlóak voltak a felvételi kritériumok, mivel a diákok reális tudására voltak kíváncsiak. „A kollégák tapasztalata az, hogy nem rosszabb a diákok tudása, mint az előző években, és igen hasonló eredmények születtek.
Akik eljöttek felvételizni, azok készültek és számot adtak a tudásukról” – fogalmazott. Mint megtudtuk, egyházi gimnáziumként a tágabb régióból, más járásokból is jelentkeznek hozzájuk. „Aki magyar katolikus intézményben szeretne középiskolába járni, az gyakorlatilag csak minket választhat, Ipolyság és Szepsi mellett” – jegyezte meg.
Vetter János, a komáromi Ipari Szakközépiskola igazgatója kérdésünkre elmondta,
a meghirdetett két napon 265 diák felvételizett az intézménybe – a végeredmények a fentebb részletezett okok miatt nem véglegesek. Első körben 145 diák, a második körben 120 diák felvételizett.
A szlovák tannyelvű osztályba elektrotechnika szakra 20 diákot vehetnek fel idén, a két magyar tannyelvű elektrotechnikai osztályba 52 diákot, a gépészetre 25 diákot és műszaki-informatikai szakirányú osztályba pedig 22 diákot. „Ez összesen 119 diák, ami nagyjából két és félszeres túljelentkezést jelent, ami egy jó arány” – nyilatkozta. Mint mondta, ők is könnyíteni igyekeztek a felvételi követelményeken, talán ennek is köszönhető, hogy voltak, akik nagyon szép pontszámot értek el.
Ebben az iskolában is voltak diákok, akik a karantén miatt nem tudtak részt venni az egyik meghirdetett időpontban sem, ők egy harmadik időpontban felvételizhetnek.
Az igazgató véleménye szerint is megnehezíti az életüket, hogy két helyre lehetett jelentkezni még az idén. A két választott hely ugyanis egyenrangú és a diák az elért eredményei alapján döntheti el, végül melyik intézményt választja. „Az iskolatörvényt módosító tervezet talán egyik legfontosabb pontja ez az iskolák szempontjából: biztonságot és áttekinthetőséget adna” – vélekedett.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
