Az Európai Parlament a múlt héten szavazott az uniós vakcinaútlevélről. Mivel szeptembertől egyre több, az Erasmusban résztvevő intézmény tér vissza az online programokról a fizikai mobilitásra, Bocskor Andrea és Schaller-Baross Ernő, a Fidesz európai parlamenti képviselői kérdéssel fordultak az Európai Bizottsághoz. Ebben a politikusok arra hívták fel az Európai Bizottság figyelmét, hogy a COVID-útlevél területi hatályából adódóan hátrányos helyzetbe hozza azokat a diákokat, akik Európában, de nem uniós tagállamban kívánnak tanulni.
Évről évre több ezer magyar és több százezer európai diák utazik külföldi részképzésre vagy szakmai gyakorlatra az Erasmus-programmal. A program célállomásai között olyan unión kívüli országok is szerepelnek, mint Észak-Macedónia, Törökország, Szerbia, valamint többek között Ukrajna is részt vesz egyes Erasmus partnerségi programokban.
„Mindenképpen fontos, hogy a magyar diákok zökkenőmentesen tudjanak részt venni az Erasmus+ mobilitási programban, hiszen a Covid-járvány negatívan befolyásolta a folyamatban levő és a tervezett aktivitásokat az elmúlt bő egy évben. A magyar kormány intézkedéseinek köszönhetően már teszt- és karanténkötelezettség nélkül utazhatnak a koronavírus ellen beoltott magyar állampolgárok pl. a szomszédos Ukrajnába, Szerbiába, Romániába és Szlovákiába, viszont még bizonytalan azon diákok helyzete, akik más, nem uniós tagállamban szeretnének tanulni vagy partnerországokból érkeznek”
– mondta el Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő.
A múlt héten megszavazott uniós rendelet szerint az uniós tagállamokon kívül Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc csatlakozhat a COVID-igazolványhoz.
„Megoldást kell találni azok számára is, akik más, nem uniós programországokba szeretnének utazni, mint például Szerbia vagy a jövő évi projektekben még részt vevő Egyesült Királyság” – fogalmazott Schaller-Baross Ernő EP-képviselő. Az Erasmus+ program célja, hogy szabad mozgást biztosítson a résztvevő hallgatók számára tagállamuk és a célország között, a vakcinaútlevél azonban ezt jelenlegi formájában nem segíti elő” – tette hozzá a politikus.
Ha a Bizottság nem dolgoz ki megoldást a helyzetre, a célországok olyan intézkedéseket alkalmazhatnak az Erasmusra érkező diákokkal szemben, mint például a beutazási korlátozások, vagy karantén elrendelése.
A Fidesz képviselői arra kérnek választ az Európai Bizottságtól, hogy szándékában áll-e olyan országokba utazó hallgatók mobilitását elősegíteni, amelyek nem tartoznak az EU oltási rendszerébe. „A Bizottságnak világossá kell tennie: miként kívánja biztosítani azt, hogy ezeket a diákokat ne érje hátrány” – jelentették ki az EP-képviselők. Az Európai Bizottságnak hat héten belül kell választ adnia a kérdésre.
(Sajtóközlemény/Felvidék.ma)
