A koronavírus-járvány jelentős zavarokat okozott az Európai Unió menekültügyi rendszerében, feltárta annak erősségeit és gyengeségeit, nehezítette a védelemre jogosulatlanok visszaküldését, a tagállamok pedig a korábbinál kevesebb embernek biztosítottak nemzetközi védelmet – közölte az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) a 2020-as év tapasztalatait összesítő jelentésében kedden.
Az Európai Unió máltai központú hivatala szerint a közös európai menekültügyi rendszer egyes működési területei szinte leálltak tavaly,
a legtöbb tagország nem teljesítette a menekültek áthelyezésére vonatkozó nemzeti vállalásait, a rászorulók elosztását a következő évre halasztotta.
Az EU áttelepítési programjának végrehajtása, amely biztonságos és szabályozott utat biztosít Európába a védelemre jogosultak számára jelentősen lelassult, a 2019-es adatokhoz képest 58 százalékkal kevesebb nemzetközi védelemre jogosult juthatott Európába. Ezt az is indokolja, hogy a koronavírus-járvány miatt a tagországok az európai elbírálás helyett gyakran unión kívüli helyszíneken végezték a menekültkérelmek elbírálását célzó eljárásokat – írták.
A menedékjog iránti kérelmekkel kapcsolatos döntések 58 százaléka tavaly negatív volt. Emellett az elutasított kérelmezőket a tagországok egyre nagyobb számban nem küldték vissza származási országukba a járvány visszaszorítását szolgáló rendkívüli intézkedések, a repülőjáratok hiánya, illetve a lezárt határok miatt.
A közös uniós migrációs szabályoknak való megfelelés esetleges elmaradását a tagországok a korlátozó intézkedésekkel magyarázták.
Amely országok tehették, átalakították a menedékkérők számára biztosított szállásokat a biztonságos távolságtartás lehetővé tétele érdekében, néhány országnak azonban erre alig volt lehetősége a befogadóközpontok zsúfoltsága miatt – jegyezték meg.
A jelentéstevők közölték, 2017 óta először több – mintegy 534 500 – elsőfokú döntés született tavaly a menedékjog iránt beadott kérelmeket illetően, mint amennyi új kérelem beérkezett. Ez azt eredményezte, hogy a döntésre váró kérelmek aránya 18 százalékkal csökkent 2019-hez képest.
Ezzel 2020 végén 773 600 kérelem maradt függőben, szemben a 2019 végi 942 100-zal.
Az EASO emlékeztetett, 2013 óta tavaly adták be a legkevesebb menedékjog iránti kérelmet az Európai Unió területén, ennek oka a korlátozott mobilitásban keresendő, nem pedig a nemzetközi védelemre szoruló emberek számának csökkenésében. Megjegyezték: a kérelmek teljes számának elmaradása ellenére néhány uniós tagország a migrációs nyomás növekedéséről számolt be tavaly. Ezek közé a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek, a Földközi-tenger középső medencéjében kialakult migrációs útvonalon fekvő Olaszország és Málta, illetve a Nyugat-Balkán országai tartoztak.
Noha a benyújtott menedékjog iránti kérelmek kétharmadát három országban, Németországban (122 ezer), Franciaországban (93 ezer) és Spanyolországban (89 ezer) nyújtották be, a migrációs nyomás az unió külső határain fekvő országokban, különösön Cipruson, Görögországban és Máltán fokozódott, nehézséget okozva a menekültek befogadásában és elhelyezésében – közölték.
A tagországok az összes kérelem mintegy 42 százaléka esetében hoztak pozitív döntést és biztosítottak védelmet a kérelmezőknek. A kedvező döntéseken belül a menedékkérők 50 százaléka kapott menekült státuszt, 27 százalékuk humanitárius védelmet, és 23 százalékuk kiegészítő támogatást – tette hozzá jelentésében az uniós hivatal.
Az Európai Unió Tanácsa arról tájékoztatott kedden, hogy az Európai Parlamenttel kötött megállapodás értelmében az eddig hivatalként működő EASO hamarosan ügynökséggé alakul.
Azt közölték, hogy az új uniós ügynökség a menekültügyi eljárások minőségét javítja majd, biztosítja az eljárások egységességét, és segíti, hogy gyorsabbá váljon a kérelmek tagállami elbírálása.
Bővülő szakértői állománya hatékonyabb támogatást nyújt a megnövekedett számú kérelmek elbírálásával küzdő nemzeti menekültügyi hatóságoknak fenntarthatóbbá téve ezzel az EU teljes migrációs rendszerét – közölték.
A megállapodást a hivatalos jóváhagyási eljárás részeként az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
(MTI)
