Az egységes fellépés fontosságát hangsúlyozta a kisebbségi jogvédelemben a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa a témában rendezett online nyári egyetemen július 14-én.
Szilágyi Péter a Kisebbségi Jogvédő Intézet tanácskozásán azt mondta: nagy szükség van a kisebbségvédelmi ismeretekre.
A magyar kormány 2010 óta a kétoldalú kapcsolatokban, a nemzetközi fórumokon egyaránt kiáll a határon túli magyarságért, sok országnál azonban visszarendeződés tapasztalható.
A határon túli magyarok sokszor jogsértéseket szenvednek el, meglévő kollektív jogaiktól fosztják meg őket – mutatott rá a Kisebbségvédelem Európában 2021 címmel tartott rendezvény nyitónapján Szilágyi Péter.
A legerősebben ez Kárpátalján jellemző – fűzte hozzá, példaként a nyelvtörvényt, az őshonos népekre vonatkozó jogszabályokat említve.
Nemcsak az anyaországban, hanem a külhoni régiókban is szükség van olyan szakemberekre, akik folyamatosan monitorozhatják a kisebbségvédelemmel összefüggő jogszabályokat, egységes Kárpát-medencében gondolkodnak és egységesen tudnak fellépni – hangsúlyozta Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa.
Kitért arra, hogy hivatalosan 12 millió magyarral számolhatnak a Kárpát-medencében.
Szilágyi Péter: A tömbmagyarság és a szórványmagyarság egyaránt fontos a magyar kormánynak
Kiemelt jelentőségű, hogy a szórványmagyarságot is megtartsák magyarságukban – mondta, hangsúlyozva: „a diaszpórában is rengeteg honfitársunk él”, így beszélhetnek összesen 15 milliós magyarságról.
Elmondta, hogy 2010 óta minden szakpolitikai ágazatban jelen van a nemzetpolitika, és minden tárcánál van kapcsolódási pont.
Szilágyi Péter beszámolt arról, hogy a külhoni magyarsággal a legfontosabb kapcsolattartó fórum a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács.
A 2010 óta elfogadott legjelentősebb jogszabályok között említette a magyar állampolgársági törvényt. Több mint 1,1 millió új magyar állampolgár van már, és minden magyar egyaránt fontos – jelentette ki a miniszteri biztos.
Hangsúlyos célként jelölte meg, hogy megerősítsék a szülőföldön élők identitását.
Kiemelten kell támogatni a külhoni magyar családokat, azért, hogy az egész Kárpát-medencében és a diaszpórában is gyarapodó közösségek legyenek – mondta a miniszteri biztos.
Emlékeztetett: a külhonban élők is igényelhetik az anyasági támogatást, bevezették a babacsomagot, és folyamatosan indulnak a kisgyermekes családoknak szóló programok is.
Németh Zsolt: jól működő szuverén nemzetállam valósíthatja meg a legjobban a nemzeti kisebbségek védelmét
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke arról beszélt, hogy Magyarország szuverenitását és biztonságát a NATO, az Európai Unió és a kapcsolódó intézmények erősítésével lehet megvédeni, nem pedig a kisebbségi jogok minimalizálásával.
A nemzetállamot nem a nemzeti kisebbségektől kell félteni – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: jól működő szuverén nemzetállam valósíthatja meg a legjobban a nemzeti kisebbségek védelmét.
Arra kell törekedni a jövőben, hogy az Európa Tanács (ET) erős támasza és támogatója legyen azoknak, akik a kisebbségi jogok bővítésével akarják erősíteni a saját országuk és az egész kontinens jólétét és biztonságát – mondta Németh Zsolt, aki 2021 januárja óta az ET parlamenti közgyűlésének egyik alelnöke.
Csóti György: Fő feladat a jogbiztonság megteremtése
Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója arról beszélt, hogy a nemzetpolitika egyik fő feladata a jogbiztonság megteremtése a külhoni magyarságnak.
Alapelvük, hogy a magyarságuk vagy vélhető magyarságuk miatt jogsérelmet szenvedett állampolgároknak minden támogatást megadjanak, és így a külhoni területeken élő magyarok is „emelt fővel, jogbiztonságban élhessenek a szülőföldjükön” – mondta.
Kitért arra, hogy állandó jogsegélyszolgálatot biztosítanak, 21 irodát működtetnek Kárpát-medence-szerte, a konkrét peres ügyekben pedig anyagi és szakmai támogatást nyújtanak.
A külhoni magyarok közösségépítését támogatják
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója kiemelte: 2010 óta a költségvetésben 0,1 százalékról 0,5 százalékra nőtt a külhoni magyarok közösségépítésére fordított összeg.
Beszámolt a Szülőföldön magyarul elnevezésű programról, a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásáról a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül, és kitért az oktatási támogatásokra. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programban több száz óvodát újítanak fel és építenek – közölte.
Hangsúlyozta, hogy minden egyes támogatással el kell számolni.
A kutatóintézet tevékenységéből többek között az óvodai kutatást emelte ki, amelyben azt vizsgálják, mi motiválja a szülőket az intézményválasztásban. Az eredmények alapján tudnak majd a döntéshozóknak javaslatot tenni – jelezte az igazgató.
(mti/Felvidék.ma)
