FRISSÍTVE! Elkészült a Ján Budaj által vezetett környezetvédelmi minisztérium állásfoglalása, mely hosszan, mintegy 67 oldalon elemzi és magyarázza, hogy a Gúta melletti Stagnócán tervezett sertésfarm nem káros a környezetre és egyetért a beruházás megvalósításával. Ezzel zárul az a hosszú folyamat, amelynek célja a dán érdekeltségű, nagymegyeri székhelyű, alom nélküli sertéstenyésztéssel foglalkozó cég 5,5 millió eurós „Gútai kataszterben lévő sertésfarm rekonstrukciója” elnevezésű beruházáshoz kapcsolódó környezeti hatástanulmány vizsgálata volt.
Halász Béla gútai képviselő, a Dan-Slovakia (DSA) Rt. beruházási szándékának környezeti hatásait véleményező bizottság megbízott tagja, egyben az építésügyi bizottság elnöke megkeresésünkre elmondta, a minisztérium állásfoglalásában támaszt ugyan olyan feltételeket, amelyek javíthatják a beruházást, de a lakosság és a beruházás ellen tiltakozók által megfogalmazott aggályokat és ellenvéleményeket részletesen megcáfolja, egyben mindent jóváhagy, amit a DSA vállalat kért.
A képviselő szerint az önkormányzatnak és a beruházás ellen szintén tiltakozó környező településeknek van még lehetőségük közösen fellebbezni, de véleménye szerint ez csak időhúzás.
„Minden a dán beruházó terveitől függ, hiszen tisztában vannak vele, hogy a gútai területfejlesztési terv nem engedélyezi ekkora farmnak a létesítését” – fogalmazott. Halász Béla elképzelhetőnek tartja, hogy hosszú pereskedés lesz a történet vége.
Megkérdeztük, véleménye szerint hogyan befolyásolja majd a Gúta közelében tervezett óriásfarm tervét a Štefan Holý (Sme rodina) miniszterelnök-helyettes hivatala által közzétett új építésügyi törvénytervezet.
A tervezet ugyanis kritikusai szerint korlátozza a helyi hatóságok, különösen a települések jogait, illetve a hatalmat egy újonnan létrehozott állami szerv, a Területrendezési és Építésügyi Hivatal kezében összpontosítaná, szintén az önkormányzatok kárára.
Halász Béla azonban pozitívan értékeli a készülő új törvényt, szerinte éppen a települések területfejlesztési terveit veszi figyelembe. „Az új törvény egyszerűsítené az építkezési engedélyek beszerzését és előtérbe kerülnek a települések területfejlesztési tervei. Én úgy látom, azoknak a településeknek, amelyeknek jó területfejlesztési tervei vannak, nincs félnivalójuk. A jelenlegi törvényektől mindenképp jobbnak tartom” – fogalmazott.
Kerestük a DSA vállalat alelnökét, Németh Andreát is, akit telefonon nem sikerült elérnünk, viszont e-mailben megkérdeztük, a Gúta melletti Stagnócára tervezett sertésfarm projektje miképpen alakul a minisztérium állásfoglalása szellemében, mely szerint a telep nem káros a környezetre és annak rekonstrukciója támogatott a minisztérium részéről. Megkérdeztük azt is, milyen lépéseket tervez a DSA, tudván, hogy Gúta településfejlesztési terve nem engedélyezi az óriásfarmok létesítését, illetve a jelenlegi farm bővítését. Amint érkezik válasz, cikkünket frissítjük.
Cikkünk megjelenését követően megérkezett a vállalat alelnökének válasza, amely egyben a Dan-Slovakia Agrar Rt. hivatalos álláspontja. Írásunkat ezzel frissítjük!
„Örülünk, hogy a környezetvédelmi hatásvizsgálat keretében a környezetvédelmi minisztérium megerősítette, hogy a gútai sertéstelep rekonstrukciójára és korszerűsítésére irányuló projekt egyetlen szempontból sem lesz negatív hatással a környezetre, amihez az önkormányzat kérésére további szakértői tanulmányokat is készíttettünk. Amint azt a múltban már többször is közöltük, működésünk a legmagasabb minőségi, biológiai biztonsági, valamint a környezet és a szomszédos lakóterületek védelmére vonatkozó előírásoknak megfelelően működik, és gazdaságaink nem okoznak több szennyezést, mint bármelyik kis- vagy közepes méretű gazdaság az országban.
A környezeti hatásvizsgálat azonban csak egy állomása annak az összetett döntéshozatali folyamatnak, amelyben a helyi önkormányzatoknak is jelentős szerepük van. Sajnáljuk, hogy a gútai önkormányzat úgy döntött, hogy konstruktív vita helyett elhamarkodottan és szándékosan oly módon változtatja meg a településfejlesztési tervet, hogy azzal megpróbálja meghiúsítani ezt a projektet. Meggyőződésünk, hogy a sertéstelep bővítésével kapcsolatos lakossági aggodalmakat elsősorban a vállalatunk működésével kapcsolatos információk hiánya alapozta meg. Ezért úgy véljük, hogy a környezetvédelmi minisztérium értékelése választ adott számos olyan kérdésre, amelyek a múltban a farm építésével kapcsolatban felmerültek, és teret ad a további konstruktív vitáknak” – áll Németh Andrea alelnök válaszában.
Előzmények
A gútaiak harca a dán sertésfarm letelepedése ellen 2018-ra vezethető vissza. A városi hivatal iktatója szerint 2018. augusztus 6-án érkezett a DSA vállalat részéről egy írásbeli megkeresés az önkormányzat felé, melyben arról érdeklődött, hogy a stagnócai telep kihasználása és esetleges bővítése kapcsán a gútai területrendezési terv milyen követelményeket támaszt.
A polgármester tájékoztatási kötelezettségének eleget téve meglepően gyorsan, augusztus 8-án válaszolt a megkeresésre. Válaszában az olvasható, hogy a városrendezési terv nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szóban forgó, városon kívüli mezőgazdasági területeket mezőgazdasági termeléshez vagy egyéb termelési funkciókhoz használhassák. Megjegyezte azonban, hogy mindez csak a terjeszkedés igénye és a környezetre gyakorolt káros hatások nélkül, közegészségügyi és ökológiai termelési feltételek mellett lehetséges.
(Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma, archív)
Erről a levélről azonban a képviselők nem tudtak, csak egy évvel később, 2019 augusztusában szereztek róla tudomást, amikor a Környezetvédelmi Minisztérium (illetve a hozzá tartozó a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet) elektronikus levélben szólította fel a Gútai Közös Építészeti Hivatalt, hogy az érintett települések és a hatóság a helyi polgárok bevonásával véleményezzék a DSA beadványát – melyet a minisztérium 2019. július 25-én kapott kézhez.
Ettől kezdve felgyorsultak az események: a gútaiak egy emberként tiltakoztak a dán vállalkozó beruházása ellen. Petíciót indítottak, melybe aktívan bekapcsolódtak a Gúta környéki települések is, majd két hónap leforgása alatt 10 ezer aláírást gyűjtöttek össze.
A képviselő-testület még 2019 augusztusában egyöntetűen elutasította a dán agrárvállalat beruházási szándékát Gúta határában, egyben megbízták az építésügyi bizottság és a környezetvédelmi bizottság elnökeit, hogy állítsanak össze egy szakértői csapatot, amely véleményezi a beruházási szándék környezeti hatásait.
Az önkormányzat decemberben módosította a területfejlesztési tervet, mely így már nincs összhangban egy ilyen nagyságrendű invesztícióval. A beruházással szemben elutasító állásfoglalást adott ki a gútai és a kataszterileg határos keszegfalvai önkormányzat is. 2020 februárjában a gútai képviselő-testület tovább pontosította a városfejlesztési tervet, illetve az állattartási szabályokat, amelyek értelmében a jelenlegi farmok kapacitásbővítését korlátozzák. Mint ismert, a DSA évi 56 ezer sertést szeretne nevelni Stagnócán.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
