Az őszödi beszéd kapcsán nemcsak arról van szó, hogy véresre verték az embereket, becsapták őket, és az emberek ellenében kormányoztak, hanem gazdasági lépések is voltak – jelentette ki miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A kormányfő – aki legutóbb augusztus végén adott interjút a Kossuth rádiónak – az őszödi beszéd kiszivárgásának 15. évfordulóján úgy értékelt: „dermesztő pillanat” volt ez a magyar politikában és ijesztő dolog, hogy aki ezt az egész helyzetet előidézte, a beszédet elmondta, becsapta az embereket, hazugsággal került kormányra, elvette az emberek pénzét, majd csődbe vitte az országot, még ma is a baloldal vezetője.
„Tehát ez nem a múlt, amiről beszélünk, hanem a velünk élő múlt, amelyik itt van, és állandóan vissza akar térni”
– fogalmazott a Gyurcsány Ferencre utalva.
A miniszterelnök szerint ugyanakkor nemcsak arról van szó, hogy „véresre verték az embereket”, becsapták őket és az emberek ellenében kormányoztak, hanem gazdasági lépések is követték vagy megelőzték mindezt, hiszen elvették a 13. havi nyugdíjat és a családtámogatási rendszert, elvettek egyhavi fizetést az emberektől, és kétszeresére, háromszorosára emelték a gáz és a villany árát.
Ugyanakkor úgy vélte: amit Gyurcsány Ferencék elvettek, azt ez a kormány mind visszaadta, hiszen megvan a családtámogatási rendszer, újraindították a lakástámogatást, növelik a béreket, a minimálbér kétszázezerre emelkedik, és ha a nyugdíjasok is visszakapják az elvett 13. havi nyugdíjat, akkor azt lehet mondani, hogy „teljes egészében magunk mögött hagytuk az őszödi beszédet”.
A kormányfő a legutóbbi nemzeti konzultáció fontosságát hangsúlyozva kiemelte:
nehéz évtized előtt állunk, migrációk és járványok korát fogjuk élni, erre pedig fel kell készülni, így jó, ha az embereknek van módjuk elmondani, hogy ebben az új korszakban mi az a néhány biztos pont, amihez ragaszkodnak.
Szerinte ezért kellett beszélni a konzultációban a minimálbérről, a magyar vakcinagyártási kapacitásról, illetve a családokról is. Ez utóbbival kapcsolatban hozzátette: az Európai Parlament folyamatosan azt akarja, hogy a gyermekek nevelése a szülőktől átkerüljön a politikai aktivisták kezébe, ennek pedig ellent kell állni, és a migráció ügyében is ki kell majd állni Brüsszellel szemben, Magyarország szuverenitása és jogkörei mellett.
Orbán Viktor a pápa magyarországi látogatásáról szólva kiemelte: megerősítette őt a katolikus egyházfővel való beszélgetés, amelyben a szentatya a családok védelmében folytatott magyarországi harcot a legfontosabbnak nevezte Európa jövője szempontjából.
Mint mondta, Ferenc pápa személyes találkozójukon „keményen fogalmazott”, azt mondta, nem lehet engedni, hogy relativizálják a családokat, mert „a család az apa, anya, gyerek és pont”.
„Ő is látja, hogy nagy erők dolgoznak, különösen Brüsszelben, a brüsszeli bürokráciában, hogy relativizálják a családot, és olyan keményen fogalmazott, mint ahogy nekem ez még sose sikerült. Azt mondta, hogy nem lehet engedni, hogy relativizálják a családokat. A család, az apa, anya, gyerek, és pont. (…) Nincs róla vita. Sőt, azt mondta, hogy »go ahead«, ami azt jelenti, hogy csak csináljátok, hajrá, előre, és csinálni is fogjuk” – fogalmazott.
A miniszterelnök a koronavírus-járványra áttérve kijelentette:
jobb ha van harmadik oltás, mint ha nincs. Kiemelte: ha valaki jelentkezik, két héten belül megkapja a harmadik oltást, az ország bármely pontján.
Hozzátette: a járvány negyedik hullámának súlyossága attól függ majd, hogy mennyien oltatják be magukat.
Aki nem veszi fel az oltást, az veszélyben van – figyelmeztetett a kormányfő, aki az időseket és a fiatalok egyaránt arra biztatta, hogy vegyék fel az oltást. Ugyanakkor jelezte azt is, hogy
a kormány nem tud kötelező oltást elrendelni, általánosan, mindenkire nézve, mert „ezt a magyar ember gyomra nem veszi be”.
A kormányfő gazdasági kérdésekre rátérve kijelentette: „mindegy, hogy Brüsszel mit csinál”, Magyarország pénzügyileg olyan biztos alapokon áll, hogy minden fontos, a válság után szükséges fejlesztést meg tudnak indítani. Kiemelte: a Brüsszel által újjáépítési forrásként a tagállamok rendelkezésére bocsátott pénz mind hitel, és ha ezeket politikai okokra hivatkozva nem kapja meg Magyarország, egyedül megy a pénzpiacra, hogy onnan pótolja a hiányzó forrásokat. Ezt a pénzügyminiszter „zseniálisan elvégezte”, és egy bonyolult konstrukcióval minden idők talán legkedvezőbb feltételekkel elérhető hitelét hozta be Magyarországra – értékelt.
Arról is beszélt: Magyarországon ma többen dolgoznak, mint bármikor 1990 után, ezért is működik a gazdaság.
„Jó, ha mindenki tudja, hogy 2010 után a segélyalapú, Gyurcsány-féle szocialista típusú, munkáról lebeszélő gazdaságpolitika helyett egy munkaalapú gazdaságot építettünk föl”
– fogalmazott.
Hozzátette: akkor lehet egy munkára épülő gazdaságot magas életszínvonallal párosítani, ha Magyarország hozzáfér a 400 milliós európai uniós piachoz. Ezért Orbán Viktor úgy fogalmazott: „hiába recseg-ropog, az utolsók között leszünk, akik még ott lesznek az unióban, ha az egyszer befejezi a pályafutását”.
(MTI)
