Száztizenöt évvel ezelőtt, 1906. október 4-én szentelték fel az ipolysági evangélikus templomot. A Hont vármegye székhelyének központjában felépült épület hosszú évtizedeken keresztül a helyi protestáns felekezetek közös temploma volt.
A protestáns templomépítés gondolata már 1900 májusában megfogalmazódott. Zanoletti bíró vezetésével Ipolyság mezőnagyközség tanácsa elhatározta egy telek eladását a két protestáns gyülekezetnek közös templom építésére. A templom építésének anyagi feltételeit az evangélikus és a református gyülekezet közösen teremtette elő. Zömmel adományokból épült fel a közepes nagyságú, egytornyú templom.
A budapesti Kéler Napoleon és az ipolysági Draskóczy Jenő építészmérnökök tervei alapján készült el az épület. Mindketten felajánlották a honoráriumukat a templom építésére, ezzel is támogatva Isten házának mielőbbi megépülését. Ugyancsak a nagylelkű támogatók között találjuk Ivánka Lászlót, Krupecz Istvánt, Gregerszen Györgyöt, báró Nyári Alfonzt, valamint további önzetlen segítőket.
A belső elrendezés, az oltár, a szószék, valamint a keresztelőkút szintúgy budapesti szakemberek alkotásai. A felső teret fával borították be, a karzat, valamint a tetőszerkezet szintúgy fából készült. Az alapkőletételre 1904-ben került sor.
A templom a két említett protestáns egyház közös használatára készült. Ezt jelzik a templom tetején lévő szimbólumok is. A tornyán csillag, tetőzetének hátsó csúcsán pedig kereszt található. Ez a kettős jelképhasználat is feltétlenül a közös szándékot igazolja.
Az 1906. október 4-ei esemény Hont vármegye és a szomszédos vármegyék életében is jelentős alkalomnak számított.
Az ünnepi istentiszteleten jelen volt mások mellett Lits Gyula, Hont vármegye ispánja, Laszkáry Gyula evangélikus egyházkerületi főfelügyelő, Lakszáry Pál, Hont megyei főfelügyelő. Händel Vilmos esperes és Kupecz István espereshelyettes vezetésével a vármegye mintegy 33 evangélikus lelkésze vett részt a tíz órakor kezdődő ünnepi alkalmon. Az ünnepi menet élén Baltik Frigyes, a Dunáninneni evangélikus egyházkerület püspöke és Lits Gyula ispán haladt.
Bolner Pár gondnok a templomhoz érve kérte a püspök urat a templom felszentelésére. Az ünnepi istentisztelet kezdetén Händel Vilmos mondott egy imát, majd Baltik Frigyes igei gondolatai és szentelőbeszéde következett. Az igehirdetés Kupecz István espereshelyettestől hangzott el.
Az ünnepi istentisztelet után szeretetvendégség, majd este nyolc órától a megyeháza színháztermében koncert és tánc zárta a különleges alkalmat.
Bár huzamosabb ideig közösen használta a templomot a két felekezet, a telektulajdoni bejegyzésben az ipolysági evangélikus fiókegyház szerepel. A megegyezés alapján az evangélikus templom adott otthont a református istentiszteleteknek is.
A 20. század folyamán az ipolysági evangélikus egyházközség folyamatosan működött. Ellenben a református gyülekezet a hatvanas évek folyamán megszűnt. A rendszerváltást követően szerveződött újjá Kuczy Lajos vezetésével. Ekkor a két protestáns felekezet újra közösen használta az evangélikus templomot. Az ezredfordulót követően a város északi részén vásárolt telken megkezdődött a református templom és parókia építése, melynek ünnepélyes megáldására 2014 szeptemberében került sor.
Így napjainkra Izsmán Jónás református lelkipásztor vezetésével önálló templomukban tarják a reformátusok az alkalmaikat. A Hana Peničková által vezetett evangélikus egyházközség maradt a ma 115 évvel ezelőtt felszentelt templomban.
Felhasznált irodalom:
Koczó József: A gyökereit kutató ipolysági református gyülekezet
Ipolysági Evangélikus Egyházközség archívuma
(Felvidék.ma)
