Egy év kényszerkihagyás után, hatodik alkalommal került sor a Csongrády Lajos Alapiskolában a Tudományok hete címet viselő rendezvényre, csatlakozva a novemberi jeles naphoz, a magyar tudományok napjához.
A jeles nap az 1825 novemberében tartott pozsonyi országgyűléshez kapcsolódik, amikor a magyar rendek határozata nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia. Százhetven évvel később a Magyar Tudósok Világtalálkozóján (november 3-án) döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben a magyar tudomány napja, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg. Azóta minden év novemberében tanintézmények, szervezetek és társulások csatlakoznak a témához és a hónap folyamán középpontba kerül a tudományok világának tarka palettája.
A szőgyéni Csongrády Lajos Alapiskolában minden korosztályra gondolt Szarka Andrea igazgató és Nothart Erika helyettes. Egyes előadások sikerén felbuzdulva az ötnaposra tervezett rendezvény hétnaposra bővült.
Az 5. és a 6. osztályos tanulókat a fizika világába kalauzolta el RND. Teleki Aba, PhD, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem előadója és munkatársa, Mgr. Boris Lacsný, PhD.
Tudományok hete, rendhagyó fizikaóra (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A rendhagyó fizikaórán „A fizika kultúrtörténete“ című előadásban az elektromosság és a mágnesesség került a középpontba, egészen más formában, mint azt az előírt tananyag tartalmazza. Az előadás témáit az előadók érdekes kísérletekkel tarkították, melyek elvégzésébe a gyerekek is bekapcsolódtak.
A következő napokban a „Pénzügyi intelligencia“ képzésben elsőként a felső tagozatos osztályok részesültek, amikor Lucza Xénia és Németh Pogány Eszter pénzügyi tanácsadók ismertették meg a gyerekekkel a legfontosabb pénzügyi ismereteket.
Fizikai kísérlet a nyitrai egyetem előadóival (Fotó: Csongrády Lajos Alapiskola)
A foglalkozások során érthetővé vált, hogyan és miként lehet a pénzügyi tudatosság eszköztárát használni a mindennapokban. Az osztályokban a különböző életszakaszokhoz igazodva a tanulók könnyen és játékosan ismerték meg a módszereket. A gyerekek megtervezték a család kiadásait, megtapasztalták, hogy mennyire tudnak jó döntéseket hozni különböző pénzügyi helyzetekben.
Megtanultak tervezni, mérlegelni az előnyöket és a hátrányokat, illetve a hosszú távra tervezett bevételeket és kiadásokat. A gyakorlatok során megértették, hogy nem kaphatnak meg mindent, amire vágynak, mert a családnak bizonyos esetekben döntést kell hozni és észszerű fontossági sorrendet kell betartani. Ez a tudatosság fontos a későbbi pénzügyi gondolkodás terén.
Az alsó tagozatos kisdiákok körében is nagy sikert aratott a pénzügyi ismeretekről szóló előadás. Az ő ismereteiket a mese világába építették be az előadók, és La Fontanie meséjén, a Tücsök és a hangya történetén keresztül, valamint játékos feladványok segítségével mutatták be mindazt, amit a legkisebbeknek tudniuk kell ebben a témában.
Ők is fogékonyak voltak az új ismeretek elsajátítására. A játékok közben gyakorolták a türelmet és a megtakarítások folyamatát. A gyerekek megtanulták, hogy semmi sincs ingyen, minden pénzbe kerül. Meg kell becsülni a szülők munkáját, amire pedig nincs pénzük, arra gyűjtögetni kell.
Pénzügyi intelligencia, a pénz beosztásának gyakorlata (Fotó: Csongrády Lajos Alapiskola)
Végezetül a földrajzi ismereteiket bővítették a tanintézmény legidősebb diákjai, amikor a 7., 8. és 9. osztályosok Európa országaival ismerkedtek. A társasjátékokban és a kvízjátékokban Polák Péter pedagógus segítségével igazodtak el a tanulók és bővítették földrajzi tudásukat.
A Tudományok hetén elsajátított ismeretek bizonyára új gondolatokat ébresztettek az iskola tanulóiban. Ehhez kapcsolódik dr. Joe Dispenza író, agykutató mondása: „Az új gondolatok új döntéseket eredményeznek. Az új döntések új viselkedéshez vezetnek. Az új viselkedés új élményekhez vezet. Az új élmények új érzelmeket hoznak létre, az új érzelmek és érzések pedig arra ösztönöznek, hogy új módon gondolkodjunk.”
Földrajzi ismeretek bővítése (Fotó: Csongrády Lajos Alapiskola)
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
