A Csemadok Rimaszombati Alapszervezetének elnöke, Cerovský Gyula beleszületett a Csemadok életbe Óbáston, ahol édesanyja színdarabokat tanított, énekkart vezetett, édesapját is jó hanggal, jó kedéllyel áldotta meg az Úr, nővére sikereket aratott az énekversenyeken. Ő maga is gyerekkorában kezdett foglalkozni a néptánccal, énekléssel. A magyar kultúra napja alkalmából Galántán idén átvehette a Közművelődési Díjat.
A kitüntetést megtiszteltetésként és munkája elismeréseként élte meg. A Felvidék.ma portálnak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, az, hogy a díj Rimaszombatba került, a Csemadok-tagság érdeme is. 1991-ben került a városi Csemadok-alapszervezetbe, 2002-től tagja a területi választmánynak, az országos tanácsnak, 2007-től elnökként vezeti a rimaszombati alapszervezetet.
1978-ban gimnazistaként került be a felvételt hirdető, már akkor országos hírű Gömör Néptáncegyüttesbe, amelyet Ádám Lajos tánctanár vezetett. Az almágyi Agócs László figyelt fel a tehetségére. Az együttessel nagyon szép helyezéseket értek, rendszeres fellépői voltak a zselízi néptáncfesztiválnak és a gombaszöginek is. Később következett a katonaság, s mire visszatért a városba, a táncosok is lemorzsolódtak. Egy ideig a legaktívabbakkal még vállaltak vidéki fellépéseket.
1994-ben Polgári Lászlónak, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya elnökének az ösztönzésre újraalakította a csoportot Új Gömör Néptáncegyüttes néven, s annak művészeti vezetőjévé vált, majd 2007-ig aktívan táncolt, ha kellett szólózott is. Örömmel emlékezett vissza, hogy abban az időben Tóbisz Titusz és Rák Viki, azóta már híres énekeseink, színművészeink is itt táncoltak. Később Mács Katalin tánctanár vette át, ma Topor Pál Judit vezeti a csoportot, s ha kell, 2–3 párral még helyt tudnak állni rendezvényeken.
2007-ben egy szintén nagy múltú kórus hagyományaira építve megalakította a Blaha Lujza Vegyes Kórust, amelynek azóta is az elnöke. Tóth Mede Zsófia volt az első karnagyuk, majd Ózdról Dobó Katalin és nt. Szarvas Erzsébet következtek, ma Sósik Szilárd vezényletével lépnek fel. Rendszeresen megméretik magukat Galántán a Kodály Napokon.
„Legutóbb Galántán a karnagyok azt nyilatkozták, hogy szívesen vezényelnék az aranykoszorús minősítésű kórusunkat. Ez a legnagyobb elismerés egy zsűritag részéről” – jegyezte meg Cerovský Gyula.
Mindkét csoportba várják a fiatalok jelentkezését. Szeretnék a kórust kibővíteni vegyes kórussá, így várják soraikba a férfiakat is. „Aki eddig eljött közénk, mindig jól érezte magát” – biztatott az elnök.
Cerovský Gyula úgy gondolja, hogy a Csemadokra nagy szükség van Gömörben is, mivel olyan tevékenységet fejtenek ki a mai napig, amelyet más szervezetek nem vállalnak fel, s így a népi kultúrának nem lenne folytatása.
„Mindenkinek megvan a maga tevékenységi köre. Én nem mondom, hogy rossz vagy jó, de ezt a fajta munkát nem szívesen csinálja senki. Mi a szabadidőnket és még az anyagi eszközeinket is ide áldozzuk. Ehhez valóban megszállottság és erős meggyőződés kell” – fejtette ki Cerovský Gyula.
Rimaszombatban a március 15-i és október 6-i megemlékezések mellett a Csemadok évek óta szervezi a Fonóka kézművestábort és folytatja a nagy múltú Csemadok-bál megrendezését is. Tavaly készültek a 70. alkalomra, amit a koronavírus-járvány miatt mind tavaly, mind idén el kellett halasztani, de gondolkodnak pótmegoldáson, Anna-bál vagy szüreti bál formájában, de mindenképp szeretnék megünnepelni.
Elmondta, hogy mindig igyekeznek a tagok igényeit felmérni, hogy ne csak fogyasztói, hanem művelői is legyenek a kultúrának. Ugyanis, mint mondja, a Csemadoknál az a lényeg, hogy a tagság közösen fejtsen ki aktivitást, mely ugyan sok munkával, de sok örömmel is jár.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
