Fotó: tkkbs.sk

A levelet személyesen Mons. Stanislav Zvolenský, a Szlovák Püspöki Konferencia elnöke adta át a miniszterelnöknek, melyben Richard Dudával, a Szlovákiai Zsidó Vallási Közösségek Központi Szövetségének elnökével és Ivan Eľkoval, a Szlovákiai Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnökével közösen kérik, hogy az oltatlanok is részt vehessenek az istentiszteleteken, miséken.

A levél teljes szövegét a Szlovák Püspöki Konferencia sajtóirodája is nyilvánosságra hozta. Ebből kiderül, hogy a vallási vezetők arra hívják fel a figyelmet, hogy Szlovákiában – ellentétben más európai uniós ország gyakorlatával – , már hosszabb ideje nem vehetnek részt az istentiszteleteken azok a személyek, akik nem teljesítik a járványügyi intézkedéseket, nevezetesen nem felelnek meg az oltott vagy betegségen átesett (OP) kritériumnak.

Megjegyzik, hogy karácsony és hanuka ünnepe előtt tudomásul vették a rendeleteket, hiszen humanitárius katasztrófa fenyegette az országot a túlterhelt egészségügy rendszer miatt.

Úgy vélik azonban, hogy hosszú távon ez az állapot tarthatatlan. Mint írják, „bár az állam nem tervezi, hogy kötelezővé teszi az oltást a lakosság számára, de továbbra is de facto feltételként szabja azt a hívők számára az istentiszteleteken való részvételhez. Továbbá megköveteli a papoktól, hogy korlátozzák a hívők részvételét a szertartásokon.”

A miniszterelnököt arra kérik, vegye figyelembe azt a tényt, hogy a hívők számára az istentiszteleten való részvétel alapvető fontosságú: a lelki élet egyik pótolhatatlan szükséglete.

A vallási vezetők meggyőződése szerint az istentiszteleteket nem lehet tömegrendezvényeknek minősíteni, még egy világjárvány idején sem.

„Mivel a vonatkozó rendeletek és intézkedések rendszeresen megemlékeznek az úgynevezett nélkülözhetetlen létesítményekről (élelmiszerboltok, drogériák stb.), amelyekbe szigorú szabályok mellett még az oltatlanok is beléphetnek, ezért kérjük, hogy a valláshoz kapcsolódó lelki élet szempontjából – amely a Szlovák Köztársaság Alkotmányában is meghatározott alapvető jogok és szabadságok egyike – a vallási szolgáltatásokat is tekintsék hasonlónak, azaz nélkülözhetetlennek” – érvelnek.

A levél végén megjegyzik, kötelességüknek érzik az emberi élet és az egészség védelmét. Ezért mindent megtesznek az állami intézményekkel és tisztviselőkkel való együttműködés érdekében. De kérik a döntéshozókat, értsék meg a vallási közösségek igényeit, ezzel is szolgálva az ország közös javát.

(SZE/Felvidék.ma)